Erdélyi István: A magyar honfoglalás és előzményei

"Ebből a tevékenységéből óriási állami jöredelem is származott. Érdekes, hogy a kazárok mégsem jelentek meg saját pénzükkel, hanem az arab ezüstdirhemeket használták. Mint a legutóbbi kutatások alapján kiderült, a kasárok, bár nem maguk verték a pénzt, de a különböző városokban kibocsátott ezüstdirhemeket körülvagdalták, súlyukat egységesítették. Vaiallus államuk, Volgái Bolgárország pedig valamivel később saját pénzt kezdett veretni.
Észak felől, a volgai finn és a keleti szláv területekről a prém, a méz, a viasz és még sok más termék jutott délre és keletre, ahonnan viszont a kereskedők gyöngyöket és egyéb ékszereket, ezüstedényeket, selymeket szállítottak cserébe virágzott a rabszolgapiac is, például lent a Krímben, ahová őseink is vittek északon elfogott rabokat és hadifoglyokat. Irán peremterületeiről, a közép-ázsiai szogdoktól és máshonnan is, un. posztszasszanida stílusú ezüst- és irányozott ezüsttárgyak tömege került a sztyepp népeihez, és ez a „perzsa" ízlésvilág áthatotta művészetüket. Az ilyen ezüsttárgyak a Kaukázus előterétől és a Volgától egészen Svédországig eljutottak, amint azt a híres birkái kereskedőtdep leletei is bizonyítjuk. Maguk a magyarok - legalábbis a vezető réteg és a harcosok - selyemruhákba öltöztek és ezüstdíszeket viseltek. A sikeres hadjáratok, a tranzitkereskedelem megvámolása ezt lehetőre tette. Nyugat felé haladtukban nyilván ellenőrizték és kézben tartották a legfontosabb kereskedelmi utak egyes szakassait, így egy ideig az egyik legfontcsabbét, a Dnyeperét is.
A Krím-félsziget a korai középkorban is fontos szerepet játszott. A tengeri úton odakerült és a szárasföldi áruk cseréltek gazdát területén. Tudunk arról, hogy őseink oda is behatoltak egyes seregeikkel, de az a vidék nem tartozott állandó szállásterületeikhez. A Krím-félsziget birtoklásáért akkor Bizánc és Kazária folytatott küzdelmet."