Erdélyi János: Balatoni bazalthegyek

Kiváló használhatósága miatt a bazaltot mindenütt bányásszák. Ez okozta pusztulását legszebb bazalthegyeinknek. Legélénkebb a bányászat természetesen azokon a hegyeken, melyeknek kőzete a legszilárdabb és így ipari célokra leginkább megfelel, és amelyek vasútvonalakhoz legközelebb esnek. A vulkáni tevékenység legvégén, a láva részbeni megszilárdulása után visszamaradt anyalúg, hévvizek alakjában tört fel. E forró oldatok a kőzet összehúzódási hasadékaiban, illetve a még meg nem szilárdult lávaanyagba nyomulva, a létrejött hólyagüregekben hidrotermális (forróvizes) folyamatokat, „metaszomatózist” hoztak létre. A hidrotermális metaszomatózis, magas nyomáson és 500° fokon felüli hőmérsékleten végbemenő szakasza a „piro-metaszomatózis” érclerakódást eredményez. Ugyancsak magas hőmérséklet és nyomás szükséges az ú.n. „miarolites üregek” kialakulásához. Ez üregekben a kőzetet alkotó ásványok néha cm-es méretű kristályait találjuk fennőve. (Sághegy, Haláp.) Alacsonyabb hőmérsékleten és nyomáson zajlanak a le a „hidrotermális metaszomatózis többi szakaszai. Az 500-300° közötti szakasz a „hipotermális metaszomatózis”; a 300-200° közötti szakaszt „mezotermális, a 200-50° közötti szakaszt „epitermális metaszomatózis-nak hívják. A vulkáni utóműködés forró oldatai meg lehetősen lúgosak lévén, megtámadják az üreg, vagy hasadékok falát s a keletkezett oldatokból víztartalmú szilikátásványok, zeolitek kristályosodnak. A zeoliteket főképp a mezotermális és epitermális metaszomatózis hozza létre. A lehűlés folyamán a forró oldatból igen gyakran aragonit, majd kalcit kristályosodott. Ismeretes, hogy a szénsavas mész 70° felett, mint rombos rendszerbeli aragoni, 30° alatt, mint háromszöges rendszerbeli kalcit kristályosodik, míg 30-70° közt mindkettő keletkezhet.