Ferenczy Dénes: Nyíltvízi pontyozás

"Fellelhető a vízi növényzet között is vagy annak a közelében, a vízbe süllyedt fák ágainak fedezékében, a meder gödreiben, egyenetlenségeiben.
Ideálisak számára a Velencei-tó, valamint a Kiskörei-tározó adottságai. A Ráckevei Duna-ág szintén nagyon jó pontyos víz, itt a folyamatos telepítés mellett a ponty természetes módon is szaporodik. Balatoni állományáról a rendszeres telepítés hivatott gondoskodni, mivel a tó a berekrendszer lecsa-polása miatt sajnos rengeteget vesztett természetes haltermelő képességéből. Ennek ellenére még ma is egyik legkedveltebb pontyos vizünk a Balaton. (Azon azonban érdemes elgondolkodni, hogy a legnagyobb pontyokat évről évre nem a Balaton adja!)
A kavicsbányatavak nem nyújtanak elfogadható életfeltételeket a pontynak, természetes szaporulat itt nincs, vagy csak egészen kis mértékű, a telepítés következtében az állomány azonban sok esetben mégis kielégítő. Külön érdekessége ezeknek a vizeknek, hogy a nagy mélységkülönbségek miatt a ponty kora tavasszal is és a legnagyobb kánikulában is megtalálja bennük a számára legmegfelelőbb hőmérsékletű vízréteget. Tavasszal a meder legmagasabb részein, nagy melegben a mélyebb, hűvösebb vizű gödrökben kell keresnünk.
Eredményesen telepíthető a völgyzáró gátak által duzzasztott tavakba, öntözőcsatornákba, kubikgödrökbe, régi tőzegvágatokba is.
Az előzőekben felsorolt helyeken nagy valószínűséggel megtaláljuk a pontyot, horgászatunk eredménye azonban már nem ilyen biztos. A jó pontykapást számtalan tényező befolyásolhatja, többek között a horgászhely célszerű kiválasztása, a horgászás időpontjának optimális meghatározása, a megfelelő felszerelés használata.
A pontyozás vitathatatlanul első és alapvető feltétele a jó pontyozóhely kiválasztása. Vaktában foglalva helyet csak a szerencsében bízhatunk, a szerencse viszont a legtöbb esetben mostohán bánik a horgásszal.
Van azonban a pontynak egy tulajdonsága, amivel elárulja a jelenlétét: gyakorta a víz fölé veti magát. Hogy ezt játékosan, jó közérzetében vagy egyéb okból teszi, az mindmáig rejtély. Leginkább hajnalban, kora reggel, illetve alkonyatkor tapasztalhatjuk ezt a jelenséget. Ahol a pontyugrások gyakoriak, nagy az esélyünk a fogásra. Persze - nem is ritkán - a pontyok, bár jelenlétükről újból és újból meggyőződünk, nem hajlandók kapni.
Nádasokban a gyakorlott horgász a nádszálak hajladozásából következtet a ponty jelenlétére, sőt ennek alapján a ponty mozgását meg is tudja különböztetni a keszegnépség hevesebb „lökdösődésétől". A felszínig nyúló hínárszálak is jelzik a pontyok mozgását, bár kevésbé határozottan, mint a nád. "