Fertőd útikalauz

Mennyibe kerültek ezek a tékozló ünnepségek, hány és hány ezer jobbágy vére-verejtéke árán tartotta fenn Esterházy herceg ezt a kacsalábon forgó semmittevő világot, - ma már nehéz lenne pontosan megállapítani. Még azt is csak hozzávetőlegesen tudjuk, milyen összegeket emésztettek fel maguk az építkezések. Egyes részletmunkákról pontos kimutatások maradtak ránk, magának a nagyarányú építkezésnek egészére vonatkozóan azonban csak következtetésekkel élhetünk. Szakértői vélemények szerint a kastély, a park, a felsorolt épületek építési és berendezési költségei mintegy 13 millió aranyforintot tettek ki, ami mai pénzben számolva is roppant összeg, abban a korban pedig még sokszorosan nagyobb, szinte hihetetlen pazarlás volt. Ezt a fényűző mesevilágot egyetlen hatalmas dúsgazdag főúr személye, pompavágya, fejedelmekkel való versenyezni akarása teremtette ide, a Fertőtől elhódított mocsarak helyére. Előzmények nélkül, oktalanul és féktelen pazarlásból született a régi eszterházai kastély, - s tündöklése is csak addig tartott, míg élt Fényes Miklós. Fia, unokája és többi leszármazottja nem érezte jól magát itt, a tűzijáték módjára ellobbant rokokó káprázat színhelyén; visszavonultak kismartoni és egyéb kastélyaikba, valamivel „szerényebb” s a változó kornak jobban megfelelő körülmények közé. Ez a korszak az észszerű takarékosságot és józanságot parancsoló II. József, távolabbról pedig a Francia Forradalom kora. Az intő jelek az Esterházy családhoz is elérnek; magára hagyják az időszerűtlenné vált kastélyt, sorsára bízzák. A park utait felveri a gyep a tetők, falak romladoznak. Nemzedékeken át alig-alig látogat el erre a helyre a család.