Gr. Lázár Kálmán:Hasznos és kártékony állatainkról

"Az embernek, az állatokon kivül, saját érdekében, a növényvilágra is ki kell figyelmét terjesztenie. Egyik másik állatot oltalma alá kell vennie, mivel az az ő ellenségeinek az ellensége, másokat meg kénytelen önérdekében üldöznie, mivel azok nyugtalanitják, megrabolják terményeit, kárositják baromállományát, vagy épen életét veszélyeztetik, szóval minden uton ellene s érdeke ellen törnek...Egyik, másik növényt fáradságosan kell mivelnie, mivel az tápot szolgáltat neki, vagy házi állatai valamelyikének, míg mást kénytelen irtani, mert elölné vetését, vagy más uton tenné magát kártékonynyá. De mi gyakran megtörténik, hogy az ember saját érdekét félreismerve üldözi, a reá nézve hasznosat, és védelme alá veszi a kártékonyt; ellensége barátjának s pártolója alattomos ellenségének, ugy szólva keblén melengeti a mérges kigyót! Megtörténik ez, fájdalom, saját kárunkra, gyakran embertársainkkal szemben csakugy, mint az állatokkal. Ily balfogások csakis ugy kerülhetők ki, ha levetkőzzük az öröklött előitéleteket, babonahitet, és arra törekszünk, hogy a minket környező állatvilág életét megismerni tanúljuk, legalább azon irányban, a melyben reánk hasznos vagy káros befolyást képes gyakorolni. E tekintetben legkisebb szerepkör jutott az emlősöknek, természetesen kivéve  a domicilált, vagyis házi állatokat, nemcsak azért, mivel a mi mérsékelt égaljunk alatt sokkal kevesebb fajok által képviselvék, mint a madarak és rovarok, hanem azért is, mivel a fajok egyedeinek száma is aránylag csekélyebb, mint amazoké, egy pár őrlő kivételével, és e miatt sem nagyobb mérvü kárt nem okozhatnak, sem nagy hasznot nem nyujthatnak."