Szeged, 1929. 22 oldal (138-160), 16 szövegközti képpel illusztrálva, kiadói papírborítóban, jó állapotban.
Bizonyítja ezt az alföldivel azonos településforma s a Bükk és Mátra déli lejtőjén és síkjain nagy számmal található török eredetű helynév, mely a hegyektől északra levő területeken már sokkal gyérebben található. Míg idelenn szláv név alig kerül a helynevek között, fönn már inkább van. Idelenn a barna törökös típus gyakori, odafönn szőke, a török jelleget kevéssé mutató, valószínűleg más népelemekkel keveredett nép lakik. Anonymus kunjai hazájának tehát Márta és Bükk hegység termékeny déli oldalát tartjuk. A nép innen kelt át a túlsó kevésbé termékeny, hajdan erdőkkel borított oldalára, s a mezőkövesdi matyó, - akit mi is Anonymus kun népe maradékának tartunk – nem az északi palócokból szakadt ki, hanem elsőfoglalású földjén ül ma is, sőt palóc testvérei innen délről szakadtak mai földjeikre. Anonymus a matyóföld közvetlen szomszédjába a kun Örsurat és népét telepíti le. A Tarddal mezsgyés Tiboltdaróc fal határán az Örsök egyik fészkében ott találjuk a török világ alatt elpusztult Nagy-Balmaz és Kis-Balmaz falvakat. A török nevű Bik, Oszlár, Dorogma szintén Örs birtokok voltak. Tard szomszédságában Csáj erdőt, Csobánka hegyet, Bala völgyet, Tebely hegyet találunk. Mind ezek a török hangzású nevek török fajú telepesekre engednek következtetni. Kunok emlékét őrzi a környéken Harsányban a Kunszállás, Felső-Tárkányban a Kunhegy. Ároktőn a Kunfok. Azonban a besenyők is közvetlen szomszédságában voltak a matyóknak. A Kövesddel mezsgyés Szihalom határán említi a századi apátságalapító levele a XI. században a besenyők kútját és a besenyők sírhalmait. Az egykor Szihalom és Tárkány között feküdt Buger-Besenyő, - mely az Örsnembelieké volt – szintén besenyők emlékét őrzi, éppúgy, mint az ezt környező falvak: Dormánd, Tárkány, Maklár, Bő, Tepély nevei stb.