Szolnok, 1934. Varga József Könyv-és Műnyomdája, 29 oldal, 3 szövegközti ábrával, kiadói papírborítóban, jó állapotban.
Kiadó:
Varga József Könyv-és Műnyomdája
Nyomda:
Varga József Könyv-és Műnyomdája
A helyzet Pusztaszemesnél nagyon érdekes, mert a major éppen a vízválasztón, 188 m magasan, de a völgy fenekén fekszik. A délről jövő Jaba vize a major előtt megfordul és a Jaba mai völgyébe folyik, Ádándnál pedig ezzel együtt a Sióba ömlik. A major északi oldalán a vizek már Kerekin, majd Kőröshegyen át folynak a Balatonba. A majortól délre nem mehetünk el messzire a Jaba vízgyűjtőjén, mert egy másik vízválasztó állja el útunkat. Innen a víz már a Kis Koppány völgyén át jut le a Sióba. A kőröshegyi szélbarázda patakját, a Sédet tehát a Jaba völgye kap túrával lefejezte. A Séd völgye már megvolt, amikor a Somogy megyei leveles törések kialakultak. Egy ilyen leveles törésvonal mentén az északi rész megsüllyedt s ez okozta a Séd hirtelen lefejezését. A törésvonal éppen a Séd völgyénél kezdődik és innen halad kelet felé. (Nyugati folytatását nem sikerült meg találni!) A bevágódás és általában minden folyamat nagyon lassú itt, mert a felszín maturus állapotban van és a Sió sem vágódik be. Innen indul ki tehát a közép- és alsószakasz-jelleggel váltakozva haladó, lassú folyású Séd; esése is jelentéktelen. Hogy az ember mégis szolgálatába állítsa, medrét kimélyíti és szabályozza. Folyása ezért kissé meggyorsul úgy, hogy zsilipek segítségével malmot is lehet vele hajtatni. A Séd régi völgytalpának maradványai Kőröshegy és Kereki vidékén jól láthatók. Köröshegynél a Séd partján, a régi temető kiásásakor keletkezett gödrök mutatják a Séd teraszának szerkezetét. A terasz magassága a mai alluvium felett kb. 8 m- nyire van.A teraszon nincs lösz. Felülről lefelé haladva, a termőtalaj alatt kavicsos-folyóhordalékos réteget találunk, gyéren elhintett, apró kavicsszemekkel, mintegy 2-2.5 m vastagságban. A teraszt mélyebben, a feltárás hiánya miatt, nem lehetett tanulmányozni. Kőröshegy és Kereki között, a felső: halastó partján ugyanezt a szerkezetet lehet látni. Kereki alatt, a majornál szintén. Itt, a terasz alapzatán már pontusi agyagrétegekre bukkanunk. Innen kis rétegforrás fakad. Kerekeinél már lepusztuló stádiumban találjuk meg ezt a szintet. A falu házai ide épültek; hasonlóképen Köröshegynél is teljesen beépült, csak a régi temetőnél van még szabadon.