Hanna Parrot: Talpkontroll - Reflexológia mindenkinek

A reflexológia története

A lábak és a kezek reflexzónamasszázsát mint az egészségmegőrzés természetes módját sok nép ősidők óta ismeri. Valószínűleg olyan idősek, mint az akupunktúra vagy az akupresszúra.
Az egyiptomi szakkarában feltárt orvossír festményein -amely több mint 4000 évvel ezelőtti - szabályszerű kéz- és talpmasszázskezelés látható.
A kínaiak is alkalmazták a reflexológiát, az akupunktúrával együtt. Egy kínai orvos, Váng Vej a Kr. e. 4. században akupunktú-rás tűket szúrt betegeibe, majd hüvelykujjaival erősen nyomta a talpukat. Úgy vélte, hogy a folyamatos nyomás gyógyító energiát szabadít fel a betegek szervezetében.
Egyiptom és Kína az ókorban az orvoslás két kiemelkedő központja volt, tanaik elterjedtek az egész világon.
Nyugaton 1917-ben jelent meg dr. William Fitzgerald amerikai orvos Zónaterápia című könyve. Fitzgerald doktor az indiánok gyógymódszerei közül a reflexterápiát, a talpmasszázst használta betegein. Azt tapasztalta, hogy a reflexológiával kezelt betegeinek csökkent a fájdalma, mozgáskészségük javult, s a műtéti beavatkozás után kezelt betegeknél felgyorsultak a természetes gyógyulási folyamatok.
1938-ban jelent meg Eunice Ingham Gyógyító lábmasszázs című könyve. Ingham doktornő évekig dolgozott Fitzgerald doktorral, és betegeiken alkalmazták a talpmasszázst. Majd feladta kórházi állását és mint reflexológus magánrendelőt nyitott.