Hollós Ervin-Lajtai Vera: Köztársaság tér/1956

"Nagy Imre köré gyülekeznek, hogy az ő segítségével foglalják el a harcnak azokat a színtereit, amelyeket egyszer már el kellett hagyniuk. Szövetséget kötve Nagy Imrével és híveivel, és mesterien kihasználva a szektás vezetés hibáit, úgy készülnek 23-rá, hogy mihelyt elérik első céljukat, s olyan kormányzat jön létre, amely „szabadságot és demokráciát" teremt számukra, ezt azonnal felhasználják eredeti politikai programjuk megvalósítására, így lép a harci porondra a volt koalíciós pártok jobbszárnya és a tőlük még jobbra álló többféle politikai irányzat és csoport, valamint a megtévesztett, megzavart fiatalok őket segítő, szervezett csoportjai.
A Budapesti Pártbizottság elleni harcban, mint már említettük, szép számban részt vettek fiatalok is. Ezek a fiatalok mind politikailag, mind pedig osztály-hovatartozásuk szempontjából különböztek egymástól. Egy részük még a Köztársaság téren is meg volt győződve arról, hogy amiben közreműködik, az „forradalmuk" egyik „kimagasló" tette. Közülük kerültek ki azok - nem is kevesen -, akik amikor látták, hogy mit jelent a székház eleste, a védők segítségére siettek. Külön elemzést, kutatást igényel, hogy az ifjúsági csoportok minek a hatására és hogyan kerültek az ellenforradalom táborába. E jelenség egyik legfontosabb összetevője minden bizonnyal a következő volt:
Az ifjúság jelentékeny része 1948-1949 után hitt a kommunista párt és a szocialista forradalom eszméiben, többségük lelkesen és odaadóan követte a pártot a szocialista építés útján.
A szocializmus építése során elkövetett hibák, de különösen a törvénysértések, az ifjúság egy részét rendkívül érzékenyen érintették. Sok fiatalt kiábrándítottak az 1953-1956 közötti belső harcok; úgy érezték, becsapták őket, csalódtak. Ezek a fiatalok, legalábbis a többségük, mégsem a szocializmus, a forradalom eszméjéből ábrándult ki. Amiből igazán kiábrándultak, az a személyi kultusz volt, a törvénysértés, az iparban, a mezőgazdaságban elkövetett hibák."