Fordította: Halász Gyula
Budapest, é.n. Franklin Társulat, 136 oldal, 28 képpel és 2 térképpel, kiadói, aranyozott egészvászon-sorozat kötésben, névbeírás a címlapon, jó példány.
1900 Ft
"Már a legrégibb indus hősi dalok megemlékeznek India csodálatos építményeiről, az ősi idők fejedelmeinek és nagyjainak alkotásairól. Ezeket a rajongó leírásokat a költői képzelet túlzásainak tartanók, ha a magunk szemével nem láttunk volna száz meg száz olyan épületcsodát, amelyek nagyságra és pompára vetekednek azokkal, amelyekről a régi korok történetírói oly ragyogó képet festettek. India legrégibb építészeti emlékei, sajnos, jórészt elpusztultak, eltűntek a föld színéről. Az országon keresztül gázoló hódítók dúló csapatai megsemmisítették a gyönyörű templomokat és palotákat, hogy köveikből újakat építsenek a maguk ízlése szerint. Ez lett a sorsa elsősorban a legyőzőitek szent helyeinek. A régi istenek helyet kellett hogy adjanak az újaknak: a hódító nép isteneinek.
Elvétve maradt csak fönn néhány ősi műemlék India legrégibb korából, főként az ország belsejében, ahova az idegen hódítók nem jutottak el. Fönnmaradtak Elephanta, Salsette, Bang, Karli és egynémely más hely barlang- és sziklatemplomai. Ezek közül a földalatti építmények közül azonban egy sem korábbi a brahman időknél, a legrégibb a Krisztus előtti kilencedik századból való. Egy részüket átalakították később a buddhista kultusz számára, de ezek is többnyire ugyanabból a korból erednek. Az indusokat és irodalmukat is jellemzi a történeti érzék hiánya, így azután nem csoda, hogy az írott emlékek igen bizonytalan útmutatást nyújtanak az indiai műemlékek kora tekintetében.
Nagyobbszabású világi építmény elenyészően kevés maradt fenn a régi korokból. Az ország majd minden ragyogó építészeti emléke vallási kultuszt szolgált, vagy legalább is szoros vonatkozásban volt India három nagy vallásának valamelyikével: a bráhman, a buddhista vagy az iszlám vallás kultuszával. Ezeken kívül még egy vallásos szektának maradtak fenn templomai: a dzsainák szektájának. A dzsainák vallása mintegy átmenet a bráhmanizmusból a buddhizmusba. Eredetileg sem a bráhman, sem a buddhista vallás hívei nem építettek nagyobb templomokat kultuszuk számára. Megelégedtek vele, hogy védett helyen titokzatos félhomályban fölállítsák istenük szobrát vagy az isteni Buddha képmását. A félhomály sejtelmes derengése vonzotta őket, így értjük meg verejtékes munkával sziklába vésett mesterséges barlangtemplomaikat."