Kásler Miklós: Az onkoterápia irányelvei

"A feltételezhetően receptorkötődéssel magyarázható „homing" mechanizmusok ismerete egyes áttétlokalizációk esetén elősegíti a primer daganat valószínűsítését (pl. osteolyticus csontáttét esetén a szóba jövő primer tumorok: az emlőrák, a tüdőrák, a hypernephroma és a follicularis pajzsmirigyrák; izolált, jellemzően jobb oldali pleuralis áttétek jelentkezésekor az ovarium carcinoma; apró, hipervaszkularizált májáttétek esetén a kissejtes, neuroendokrin markert expresszáló tumorok stb.). A fentebb említett ismeretek birtokában a klinikus megfogalmazhatja a patológus számára a primer daganat elhelyezkedésével kapcsolatos, és az eset egyedi sajátosságain alapuló konkrét kérdését. Ez a klinikai kérdés a „sine qua non"-ja annak, hogy a patológus megfelelő diagnózist tudjon kimondani. Mivel kellő ismeretek birtokában a megfelelő kérdés feltehető, ezért megkockáztatható az a kijelentés, hogy a rejtett tumor keresése is algoritmizálható.

1.4. Az áttétek szövettani típusai

A kivizsgálás eredményessége szempontjából meghatározó tényező a patológiai lelet megbízhatósága. Ehhez nélkülözhetetlen a sérülésmentes, megfelelő nagyságú biopsiás mintavétel, hiszen sokféle feldolgozásra, több patológus véleményezésére is szükség lehet. Az utóbbi időben egyre általánosabb az a törekvés, hogy két független patológiai vélemény készüljön a diagnosztikai szempontból problematikus preparátumokról. Altalánosságban elmondható, hogy a megbízható patológiai vélemény kialakításához a citológiai mintavétel nem elégséges, hanem biopsiára van szükség. Az áttét eltávolítása után a patológus mindenképpen nyilatkozik arról, hogy mely szövettani alaptípusba sorolja a daganatot. A daganat valószínű kiindulási helyének patológiai megítéléséhez a beteg neme, életkora és az áttét helyének pontos ismerete elsődleges fontosságú. A patológust tájékoztatni kell a daganatos folyamat fennállásának időtartamáról és az elvégzett klinikai vizsgálatok eredményéről is. Mivel a melanoma, sarcomák és a lymphoid tumorok immunfenotipizálása viszonylag könnyen megoldható, ezért a tisztázatlan hisztogenezisű esetek között a carcinoma vezet. A carci-nomák alaptípusain belül a patológus az immunfenotipizálás és a molekuláris patológiai vizsgálatok, ritkán az elektronmikroszkópos feldolgozás segítségével pontosítja a kórismét.
A patológiai kórismézés során részben a szervi, részben a nyirokcsomóáttétekről kell nyilatkozni, melyek közül az utóbbiakról szólunk részletesen (a különböző szervekben jelentkező áttétekre vonatkozóan a nyirokcsomóáttétekkel kapcsolatban leírtak az irányadók)."