Budapest, 1984. Panoráma Kiadó, 591 oldal, gazdag képanyaggal, kiadói egészvászon-kötésben, hátul a papírborító felső széle kicsit sérült, ettől eltekintve jó állapotban.
1090 Ft
Várgesztes: Gesztes vára
A község közvetlen közelében, az erdővel borított Várhegy tetején található a szabályos, hosszan elnyújtott téglalap alaprajzú, un. .,háromsejtes" elrendezésű vár, az északi oldalán pilléres, felvonóhidas bejárattal, közelében a kapu védelmére szolgáló toronnyal.
Az eredetileg egyemeletes vár bővítése Zsigmond uralkodásának idejére esik. amikor még egy emelettel megmagasították. Az 1543— 1558-as évek között megerősítették a vár bejáralát,. kettős farkasvermet alakítottak ki úgy, hogy a belső várkapu felvonóhídját átalakították, a kapu elé farkasvermet helyeztek el, melyhez nyugat felől még egy farkasvermet építettek, a kettő közötti kőfalon kilövőnyílást vágtak. A nyugati farkasvermet felvonóhíddal látták el, a jelenlegi bejárat elé egy egyszintes épületet emeltek, és a belső farkasvermet feltehetően pallókkal fedték be.
A hódoltság alatt a török a nyugati torony és a belső vár kapuja között egy kazamatasort alakított ki, amely mögött egy dongaboltozatos helyiséget is építettek. Ebből az időből származik a kapubejárat fölötti két orfülke, melyekbe a függőfolyosókról lehetett bejutni. A várat egy kerüőfal övezte, de ennek feltárása még nem történt meg.
A gesztesi vár építésének pontos idejét és építőjének nevét nem ismerjük. Feltehetően a honfoglalástól itt birtokos Csák nemzetség valamelyik tagja építhette a tatárjárás után. A várat először az 1326-ban kelt oklevélben említették, amely szerint Károly Róbert király a Csák nembeli István fiaitól Pétertől és Istvántól csereképpen átvette Geszíes, Csókakő, Bátorkő..