Méliusz Antikvárium Antik könyvek, használt könyvek, régikönyvek

Komiszár Lajos: Válaszok szobanövény-kedvelők kérdéseire

Budapest, 1977. Mezőgazdasági Kiadó, 166 oldal, szövegközti ábrákkal, kiadói papírborítóban, ajándékozási bejegyzéssel, jó állapotban.

Kiadó:
Mezőgazdasági
Kiadás éve:
1977
Kiadás helye:
Budapest
Nyomda:
Alföldi
Kötés típus:
papír
Terjedelem:
166
Nyelv:
magyar
Méret:
14x19.5cm
Állapot:
Súly:
174 g
600 Ft


"fényszegénység hatására a hagymák csúcsa gyorsan továbbnyúlik, amivel elérjük, hogy a levélzet, valamint a virágkocsány megfelelő hosszúságban kifejlődjön. Ezután eltávolítva a sötétítő papírkúpot, világos, de tűző naptól védett helyen, a fokozatosan bezöldülő levelek között a már megjelent virágok is tökéletesen kifejlődnek, majd be-színeződnek. Ha kezdettől fogva fényben hajtatnánk a hagymákat, rendszerint nem nyúlna fel eléggé a virágkocsány, csak a levelek nőnének meg, és közöttük valósággal ülve maradna a virágzat. Ettől nem kell tartani, ha későn, a szabadföldi virágzáshoz közel eső időszakban hajtatunk.
A többi hajtatható évelő virág alacsony, 5—7 °C hőmérsékletű és világos helyen fejlesztheti ki néhány hét alatt a virágait. Ezalatt csak arra kell ügyelnünk, hogy állandóan nyirkos legyen a földjük és ne melegedjen 10 °C fölé a környező légtér hőmérséklete. Virágaik megjelenése után kerülhetnek csak melegebb helyre. A hajtatott virágos növények virágaik kifejlődésekor, gyökérlabdájuk megbolygatása nélkül kiemelhetők eredeti cserepükből és cserépbe ültethetők.


Miért nem nyílnak minden esetben a szobai virágok?


Ennek több oka is lehet. A leggyakrabban azért nem virágoznak, mert nem eléggé kedvezőek az adottságok a fejlődésükhöz. A virágzás elmarad, ha a tőzegben vagy nagy mennyiségű tőzeget tartalmazó keverékben előnevelt és kivirágoztatott növények hozzánk kerülve nem kapnak a továbbiakban is rendszeresen tápoldatot. A folyamatosan viruló növényeknél rövidebb-hosszabb, úgynevezett pihenés vagy nyugalmi időszakok vannak, amikor alig, illetve egyáltalán nem fejlesztenek virágokat. Öntözésükről és tápoldatozásukról azonban ilyenkor sem szabad megfeledkezni.
A nyugalmi időszakban kerüljön sor a gyökerek megbolygátasával járó tőosztásra vagy más hasonló formájú szaporításra, és az általában 2—3 évenként szükséges átültetésükre. Ha felélték a tartóedényükben levő ültetőanyag tápanyagkészletét, tartósan leáll a fejlődésük. Elmarad a virágzás akkor is, ha nem gondoskodunk idejében az átültetésükről."


Lyka Károly: A táblabíró világ művészete

Fekete István: Hú - 1980.

Kézikönyv a Gyógypedagógiai Iskola II. osztályában tanító tanárok részére

Jakupcsek Gabriella: Hepehupa

Ki kicsoda?-Életrajzi lexikon

Berey József: Nagyecsed története és néprajza

Louis Sachar: Stanley a szerencse fia

Szocialista közművelődés-Szöveggyűjtemény

Kemény Mária: Neményi Lili

Herman Ottó: A magyar nép arcza és jelleme

Bíró Yvette: Nem tiltott határátlépések

Mukhtar Mai: Megbecstelenítve

Balázs Sándor-Filius István: Zöldségtermesztés a házikertben

Thury Etele: A Dunántúli Református Egyházkerület története II. kötet

Búvár zsebkönyvek-Dísznövények

Ézsiás Erzsébet: Az érzelmek papnője - Pitti Katalin életútja

Méhészet 1962-1963.

Galsai Dániel: Szerelmem Albert Györgyi

Jókai Mór: A régi jó táblabírák

M. Eller: A láthatatlan professzor