Budapest, 2005. Vagabund Kiadó, 216 oldal, tulajdonosi pecséttel, kiadói papírborítóban, jó állapotban.
800 Ft
PÁNCÉLOSOK A PARTON
Az első jelentős ütközet, amelyet a Peleliu sziget feletti uralomért vívtak, a japán fél kezdeményezésére bontakozott ki. A helyőrség parancsnoka, Nagawa alezredes nem kívánta kivárni, még az amerikaiak stabil állásokat építenek ki, így már a D-nap délutánján ellencsapást intézett partraszálló erők egyik csoportja ellen. Az amerikai katonák leginkább egy elsöprő erejű gyalogsági rohamtól tartottak, amely az óceánba szoríthatta volna a nagy veszteségeket szenvedett deszanterőket, ám a védelem parancsnoka nagy merészen úgy döntött, hogy páncélosokat küld harcba. Ajelentős számú gyalogság által kísért 95 típusú könnyű harckocsik tüzérségi előkészítős után, 16.50-kor indultak rohamra, és támadták meg a repülőtér északi csücskében lévő amerikai állásokat. A kifutópálya felett felhőként lebegő füst és por sötét elegyéből sorra bukkantak elő a gyorsan robogó harckocsik, amelyek folyamatosan tűz alatt tartották az ellenséges állásokat.
A 40 kilométer per órás sebességgel rohanó Ha Go páncélosok töretlen tempóban száguldtak az amerikai vonalak felé. A csoport 15 harckocsit számlált, a páncélosok az 1. tengerészgyalogos ezred és az 5. tengerészgyalogos ezred állásai közt lévő szakaszt vonták támadás alá. Céljuk nyilvánvaló volt: szét kívánták szakítani a csapatokat, majd vissza akarták szorítani az amerikaiakat a tengerbe. A páncélosok tömve voltak katonákkal, mögöttük jelentős számú gyalogság tört előre, a harckocsik közt pedig - egyes beszámolók szerint - akadtak olyanok, amelyek olajos hordókat vonszoltak magukkal, amely hordókban katonák bújtak meg (a rohamosztagosok azért folyamodtak ehhez a meglehetősen furcsa taktikához, hogy elkerüljék a gyalogsági fegyverek tüzet). A tengerészgyalogosok azonnal riasztották a parton lévő Sherman harckocsikat, és viszonozták a heves tüzet. Rendkívül intenzív, gyors csata bontakozott ki."