Lauren Conrad: Sugar and spice - Cukor és máz

 "Adison előredőlt a kopottas bőrfotelben, fél arcát a Cosmopolitan legfrissebb számával takargatta, míg a turistamenet elmasírozott előtte. Úgy érezte, mintha valami idióta misztikus thrillerből lépett volna elő, ahogy így álcában lebzsel egy ütött-kopott szálloda halijában. A haja szoros lófarokba kötve, a szemét egy Ray-Ban napszemüveg takarta, tavalyi modell.
Chris, a nyomozó két napja hívta fel (épp amikor munkamegbeszélése volt Jane-nel és Hannah-val, és filmezték őket — rossz időzítés), és közölte, hogy a zsaroló kedd óta ebben a hotelban lakik, és egy turnézó rockbandával lóg, akik a rendkívül gagyi Halott fehér fiúk néven futnak. Egy londiner szerint, akivel Chris beszélt, a nő ilyen idő tájban szokott iszogatni a hotel bárjában, egyedül.
Madison megnézte az óráját. Tizenöt óra. Hm, épp alkalmas lenne az idő egy kis piálásra? Nem mintha ő irtózna egy alkalomszerű délutáni koktéltól, na de mégis.
Szerencsére Madison újdonsült álfőnöke nem mutatott különösebben érdeklődést az iránt, hogy mikor megy, mikor jön; megvolt a maga szabadsága, hogy korábban lelépjen a munkából, így tudott belefolyni ebbe a lélekölő kémkedésbe, így tudta bevállalni az interjúkat az Usnak, a People-nek, hogy még beleférjenek a napjába, így tudott menni a fotózásra, hogy támogasson egy női bundák miatt nyafogó trendi, állatvédő alapítványt. Tegnap — sajnálatos módon — a zsaroló egyszer sem bukkant fel, ami mély rettegésbe taszította Madisont, aki csak a pasija, Derek meglepetéslátogatása miatt könnyebbült meg az este későbbi részében. (A felesége a könyvklubban volt, a kölyök pedig a dadával.)
Madison leengedte az újságot, megigazította a napszemüvegét, és nyugtalanul mocorgott. Egy csapat japán járt arra, akiket egy elgyötört nő követett egy kicsi lánnyal és egy visító kétévessel. A kislány odahajolt a kishúgához, és megkínálta fagyitölcsérrel, nyilván próbálta kiengesztelni. Válaszképpen a totyogó elvette a fagylalttölcsért, majd lehajította a földre. Bájos. Madison ismét az eszébe véste, hogy soha nern akar gyereket.
A forgóajtó nyikorogva járt körbe-körbe, és egy húszas éveihez [közeledő lány libbent be rajta. Tiszta fekete gótikus szerelést viselt: hálós felsőt, csipke nyakpántot, fémkarikákkal teleaggatott farmert, hozzá platformcsizmát. A haja lépetten hullott a vállára, mintha ihúsbárddal csapkodták volna le."