Ludmila Pesková: A kötés

1, A FONAL FELGOMBOLYÍTÁSA ÉS A CSOMÓK ELTÁVOLÍTÁSA

"Ha azt akarjuk, hogy a gyapjúfonal megőrizze előnyös tulajdonságait: a rugalmasságát és a puhaságát, a munka kezdetétől fogva helyesen kell kezelnünk.
A gyapjú- és félgyapjú fonalat minden papír- vagy más alátét nélkül lazán felgombolyítjuk. Kezdetben a fonalat csak két ujjunkra göngyölítjük, majd fokozatosan hozzávesszük a harmadik és negyedik ujjunkat is, míg végül könnyedén az összes ujjunkkal átfogjuk a gombolyagot, és úgy tekerjük a fonalat. Ha gombolyítás közben csomóra akadtunk, szétbontjuk a csomót, és újabb gombolyagot kezdünk. Az ilyen jelentéktelennek tűnő apróság megkönnyíti a későbbi kötésmenetet, A túlságosan szorosan gömbölyított gyapjúfonal elveszti rugalmasságát, különösen akkor, ha hosszabb ideig feldolgozás nélkül hagyjuk. A ilyen gyapjúból aztán nem lehet sem „leheletkönnyű", sem rugalmas holmit készíteni.
A fonalat munka közben védjük a bepiszkolódástói. Azt ajánljuk, hogy helyezzük a gombolyagot megfelelő nagyságú műanyag zacskóba, amelyet összehúzunk és a keletkezett kis résen húzzuk ki a kötéshez szükséges szálat. A helyesen készített kötésmunkán nem hagyhatunk csomót. Ha úgy látjuk, hogy a fonal nem elég hosszú az egész sor befejezésére, új gombolyagot kezdünk. A fonalvégek mindig a sor elejére vagy végére kerüljenek. Itt ugyanis a szálakat szépen eldolgozhatjuk, és a kötött rész kifogástalan lesz. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az esetleges fennmaradt fonalvégeket elvágjuk és eldobjuk. Ezeket a kis maradékokat eltesszük és az egyes részek összeállításánál, esetleg későbbi javításánál felhasználhatjuk.
Ha a sor közepén akadunk csomóra, a következőképpen járunk el: a csomót kibogozzuk, a fonal mindkét végét kb. 10 cm hosszúságban két egyforma vastagságú szálra bontjuk (a kétsodrásos fonalnál 1 — 1 szálra, a háromsodrásosnál 2 és 1 szálra). Ezután a két fonalvéget szorosan összesodorjuk úgy, hogy a szál eredeti vastagságú maradjon. A kétsodrásos fonalnál 1—1 szálat, a háromsodrásosnál a fonal egyik végéből 2 szálat, a másik végéből 1 szálat sodrunk össze, és így folytatjuk a kötést. A kötött rész végleges kidolgozásánál a felesleges fonalvégeket a munka visszáján varrjuk el; a kötés színe így kifogástalanul szép marad. Nem lesz rajta sem durvábban kiálló szem, ami a szokásos fonaltoldásnál keletkezik, sem kitágult szem, amely a fonal csomózásának következménye. Az említett sodrásos fonaltoldás előnyét főként a régi, fejtett anyagból készült kötésnél tudjuk értékelni, melynél rendszerint minden kis szálra szükségünk van."