Madarász Andor: A Balaton világa

"A partra futó hullámok állandóan morajlanak, rombolnak és építenek. Balatonföldváron, Fonyódon, Berényben laza pannón rétegekből álló, 50-60 méter magas partok tekintenek a tóra. Ezek a függőleges partok egykori hegyek maradványai. A hegyek valaha mélyen benyúltak a tóba. A hullámzás alámosta és vízberogyasztotta falaikat. Lesuvasztotta. Ilyen leomlott partfalak veszik körül Tihany félszigetét is. A hullámzás okozta partomlás állandó életjelensége a tónak. Egyik partomlást - ugyanazon a helyen is - nemsokára követi a másik. A hullámverte partok lassan, de biztosan hátrálnak. A hullámverés nemcsak rombol, de épít is. Mit épít? Homoktorlaszokat, amelyek az öblöket elrekesztették a tótól. Említettük már, hogy a Balaton déli partja valaha fűrészes öblökkel nyúlt be Somogyba. Ezeket az öblöket a tó saját maga zárta el a kivetett homokkal. Honnan van a Balatonban annyi homok? A folyók sodorták a tóba, azonfelül partfalak omlásánál beszakadt kőzetekből. A partomlások szétmálló földtömegét az áramlás szétteregette a fenéken, majd a délre tartó hullámok kisodorták a partra. Így keletkeztek a homokból és kavicsból épült természetes gátak. A balatoni nép turzásoknak nevezi ezeket. A nép ajkáról a tudósok is átvették, így került bele a földrajzi szakirodalomba. A Balaton századok, ezredek óta építi a déli part turzásait. Amit a természet elkezdett, az ember folytatta és be is fejezte. A somogyi part turzásain épült a mult században a Délivasút, majd mellette később országút. Ma települések egész sora emelkedik ott, ahol valaha a tó érintkezett öbleivel. A hullámverés kiűzte a tóból a betolakodott szárazföldet - s a szárazföldről a betolakodott tavat. "