Magyar levelestár-Széchenyi pesti tervei

"Széchenyi István már az 1825-27. évi országgyűlés idején Pozsonyban patriótaklubot létesített, s ezt 1826 telén Pestre, az ország valódi központjába kívánta áthelyezni. Célja a hazai erők egyesítése volt. Még tartott a pozsonyi országgyűlés, amikor Széchenyi elkezdte a pesti kaszinó szervezését: tagokat (részvényeseket) toborzott, helyiséget bérelt, s megkezdte berendezését. Június 10-én előkészítő megbeszélést tartottak, s augusztus 20-án megnyílt a Pesti Kaszinó (1830-tól kezdve Nemzeti Kaszinó), amely eleinte a mai V. Dorottya utcában, bérelt házban, majd a Kereskedelmi Testület székházának helyiségeiben talált otthont. Működése igen nagy hatással volt a politikai-társadalmi élet fellendülésére, nemcsak Pesten, hanem vidéken is, mert szerte az országban alakultak a pesti mintára kaszinók. A pesti kaszinó tevékenységét nem szakította vagy szüntette meg az, hogy a politikai  központ szerepét, amelyet Pest számára egy-két évig az itt ülésező országgyűlési bizottságok biztosítottak, 1830 után ismét Pozsony vette át. Tagjainak száma a harmincas évek végén már jóval meghaladta az ötszázat, s amikor 1833 elején a király a kancellártól jelentést kért a magyar kaszinókról, Reviczky Ádám kancellár arról számolt be, hogy ezeknek nem az alapszabály szerinti szórakozás az egyedüli céljuk, hanem a magyar nyelv és nemzetiség előmozdítása. Metternich pedig megállapította, hogy a kaszinók politikai klubokká alakultak át. Széchenyi a továbbiakban is fáradhatatlanul munkálkodott a kaszinó érdekében. Toborozta a tagokat, beszedte a hátralékos díjakat, kinyomtatta az alapszabályokat és a részvényesek névsorát, majd a Jelenkor-ban tétette közzé a kaszinó, valamint a lóversenyek és a Tudományos Akadémia híreit."