Bp. 1989. Helikon Kiadó, az 1870-es kiadás reprintje, 392+384 oldal, szövegközti képanyaggal gazdagon illusztrálva, kiadói, karton-kötésben, védőfóliával, jó állapotban.
3900 Ft
"Természetével ellenkezik az események élére vetni magát, hogy ragadtassák általok oly térre, melyet belátásával meg nem mérhet, melyrífek akadályait nem ismeri. A „salus reipublicae suprema lex" elvét másként alkalmazzák a forradalmak, másként ő. Nála ez a szemben álló jogos érdekek kiegyezte-tése, amazoknál pedig a többiek erőszakos eltiprása azért, mely legfőbbnek tartatik. Ezért forradalom, legyen az bárminő, nem vezethető Deák esze s szive által. Ő félrevonul, s nyugton bevárja az időpontot, midőn a helyzet fordulata természetes szerepet jelöl ki számára.
Tárczája körében rövid ideig működhetett. Szakemberekkel vette magát körül, kiket pártszinezet nélkül válogatott össze. Államtitkára Ghiczy Kálmán, a kodifikáló osztály főnöke Szalay László volt. Az ősiség s az úrbéri kötelék eltörlése folytán szükséges törvényjavaslatok kidolgozása megkezdetett. Senki sem volt arra hivatottabb, mint ő, kitől legjobb törvényeit várta a haza. A gyorsan rohanó politikai események e munkásságát félbeszakaszták. Küldetésekkel bizaték meg. Beválaszták a bécsi országgyűléshez küldött követségbe, s reményvesztve jött vissza. Kevéssel' ezután a minisztérium leköszönt. Deák még egy küldetést nyert a Pestről távozó országgyűléstől, békealkudozás megkísérlése végett, hg. Windisch-gratzhez. Kihallgatás helyett társaival együtt letartóztatták. Később szabadon bocsáttatva Pestre jött. 1849. tavaszán jószágára költözött, hol elvonulva tölte a következő éveket.
A bécsi kabinet, mely kezdetben a szabadelvüség szinével kendőzte magát, megkisérlé, hogy őt megnyerje. Schmerling akkori igazságügyminiszter a magyarországi ügyek, különösen az ősiség rendezése tárgyában tanácsát s kozremunkálását kikérte. Deák azt megtagadta, s vonakodása okait válaszul irt levelében, mely a hírlapokban is megjelent, kifejti. Többé nem is érintkezett a kormánynyal. Az ismert 1856-iki petitiót nem irta alá, a megerősített Keichsrathba pedig meghívni sem merték.
A tizenkét év, mely alatt a birodalom kormányférfiai egy képtelen rögeszme valósításán dolgoztak, az államrendszer óriási és teljes bukásával végződött."