Budapest, 1996. Holló és Társa Kiadó, 331 oldal, gazdag színes fotókkal gazdagon illusztrálva, kiadói keménytáblás-kötésben, jó állapotban.
"Biokertben a kártevők ellen pozitív módon védekezünk. A legfontosabbik, hogy elősegítjük a hasznos élőlények jelenlétét. Az ő segítségükkel lehetséges kordában tartani a betegségeket és a hivatlan "falatozókat". Régi fölismerés, hogy a kártevők többsége a gyengélkedésre szakosodott élősködő: főleg a nem megfelelően fejlődő növényt támadják meg. Megelőzésként a biokertész válasszon olyan fajtát, amely kertjének éghajlatához és talajához illik. Helyesen megválasztott növényfajok, megfelelő fényviszonyok, elegendő levegő, víz és tápanyag egyaránt feltételei az egészséges, erőteljes növekedésnek. A vegyes kultúra a kártevők egy részének megnehezíti a megtelepedést, mivel nehezebben bukkanak rá kedvenc "csemegéjükre". Megfontoltan és együttesen alkalmazott talajművelés, zöldtrágya és talajtakarás különösen jelentős segítséget nyújtanak a növények ellenálló képességének fejlesztéséhez. Megfordítva is igaz. Ott ölthet veszélyes mértéket a kártevők jelenléte, ahol a művelési módszerek tekintetében a legmesszebb kanyarodtunk a természetben lejátszódó folyamatoktól. A modern mezőgazdaságban megszokottá vált óriási monokultúrák például elsőrangú szaporodási feltételeket kínálnak bizonyos kártevőknek, melyek számára gyakorta valóságos összefüggő meseországot kínálnak ezek a táblák. Természetes ellenségeik számára vagy hiányoznak itt a megfelelő életkörülmények, vagy a kártevők ellen alkalmazott vegyszerek kijuttatása miatt elpusztulnak. E "falusi tragédia" következő felvonását az ellenállóvá váló fajok alkotják. Ahogy a természetben mindig és mindenüt, itt is csak a legszívósabbak maradnak életben. Azok, amelyek immunissá válnak a velük szemben korábban alkalmazott mérgekre."