Michael Crichton: Szörnyek szigete

"Megérezte a szagukat.
Dodgson fékezhetetlenül remegett. Harding azonban megőrizte a higgadtságát. Pontosan tudta, mit kell tennie. Gyorsan körbefordult, úgy helyezkedve, hogy fejével és vállával a kocsi hátsó kerekének támaszkodjon. Dodgson értetlenül fordult felé, amikor Sarah csizmái a lábszárához értek. De nyomban megértett mindent, amikor Sarah elkezdte kifelé nyomni a kocsi alól.
Dodgson rémülten kapálózva igyekezett megtartani magát, ám Sarah helyzete sokkal előnyösebb volt. Dodgson kapaszkodásra görbülő ujjai párhuzamos nyomokat hagytak a sárban, lába pedig centiméterről centiméterre kibukkant a hideg reggeli fénybe.
Aztán a lábszára következett. Sarah minden erejét megfeszítve lökte kifelé. Dodgson hisztérikusan visító hangon felkiáltott:
- Mi az ördögöt művelsz?!
Sarah hallotta, hogy a tirannoszaurusz felmordul. Látta megmozdulni a nagy lábakat.
Dodgson kétségbeesetten ordított: - Hagyd abba! Megőrültél? Azonnal hagyd abba!
De Hardingnak esze ágában sem volt abbahagyni. Dodgson vállára tette a csizmáját, és még kijjebb lökte. Dodgson egy darabig kilátástalanul küzdött, aztán hirtelen megszűnt minden ellenállása. Sarah észrevette, hogy a tirannoszaurusz az állkapcsai közé kapta Dodgson lábát, és kifelé húzta.
Dodgson Harding csizmájába kapaszkodott, akár azért, hogy még néhány pillanat haladékot nyerjen, akár, hogy őt is magával rántsa, de Sarah az arcába taposott a másik csizmájával, aztán keményen belerúgott. Érezte, hogy Dodgson elereszti, és sebesen elsiklik mellőle. Ki az autó alól."