Oláh József: Növénygyűjtés

"A víz színén úszó és alámerült növények gyűjtése és preparálása. Falvaink és városaink mellett majdnem mindenütt elérhető közelségben vannak folyók, tavak, mocsarak, kubikgödrök, nagyobb őszi, tavaszi vízállások, vízlevezető árkok. Éppen ezért legyünk elővigyázatosak. Aki nem tud úszni, az ne merészkedjék be a csónakba, különösen ne a vízibe. A vízinövényeket csónakról gyűjtjük be a már ismertetett: csáklya segítségével. A vízinövények jó része igen nedvdús, nagy víztartalmú. Szöveteik nem olyan gazdagok szilárdító elemekben, mint a szárazföldön élőké. Egyik-másik olyan mélyen gyökerezik, hogy gyökerüket életvaszedelem lenne a felszínre hozni. Elégedjünk meg tehát egy nagyleveles virágos hajtásrésszel, de levél, virág, termés mindig legyen a begyűjtött növényen, (A súlyom termését dobozba gyűjtsük s úgy szárítsuk meg. Ebből csak metszetet tegyünk a herbáriumba.) A víz mélységét kőre kötött zsinórral mérjük me, majd szabócentiméterrel állapítjuk meg a zsinór vízbe merült hosszát. Sok itatás- és újságpapírt tegyünk e növények közé, s otthon azonnal cseriélj ük a papírokat. A nagyon vékony levelűeket (víziboglárka) celofánnal ragasszuk le. Általában, ha ilyen élőhelyen gyűjtünk, másfelé ne menjünk, mert az ilyen sok itatást.."