Pogány Frigyes: Firenze

"A középkori feudális lakóházak, épületek, paloták súlyos, tömör kő-kváderekből épült tömbjeit, falait tehát az életkörülmények, a védelem szempontjai diktálták törvényszerű következetességgel. Ezek a falak erőt sugároztak. S akkor, amikor egy városi közösség vagy városállam hatalmának, erejének eszméje már az építészet művészi interpretációjában öltött testet, e jellegzetességek — gyakorlati és eszmei-esztétikai funkciójukat egyaránt betöltve — szükségképpen tovább éltek. Rusztikus, kváderes falazat, monumentális épülettömb és égbe törő torony kompozíciós egységeként alakult ki a Palazzo Vecchio.
A színes márványköntösbe öltöztetett templomok könnyed, rajzos architektúrája a vallásos gondolatok röptét inspirálta, a dacos erőt és hatalmi öntudatot viszont a palazzo építészeti világa sugározta. És mégis, ha az épület merészen előugró pártázatos felépítményének konzolsorán végigtekintünk, s azután felsiklik a szemünk a karcsú torony csúcsára, ahol finom mívű ékszerként rajzolódik az égre Firenze aranyozott címere, a lenyűgöző erő és hatalom szuggesztióját valami kecses elegancia, az arányok kontrasztos játéka színezi át.
S most engedtessék meg. hogy ismét egy kis kitérőt tegyek, és emlékeztessek egy pillanatra Velencére. Itt minden a keleti pompát idéző színes márványburkolat ruháját öltötte magára, akár világi, akár egyházi hatalmat reprezentált az épület. A két eszmeiség — szintén keleti, bizánci hatásra — jobban össze is forrott, ezért a dózsék palotája a Szt. Márktemplomhoz maga is közvetlenül hozzásimult. Az egyházi és világi városközpont nem különült el egymástól. Velence védelmi övezete főként a tenger volt, s a házakat, palotákat sem kellett erődjelleggel építeni (tornyokat csak a templomok mellé építettek). Da a lagúnák ingoványos talaján az olyan épület, mint a Palazzo Vecchio, különben is összedőlt, elsüllyedt volna.
Azt hiszem, hogy ez a kis kitérő meggyőzően tárja elénk a történeti és a helyi adottságok meghatározó erejét. Aki Itália történetét és vidékeit ismeri, nem lepődik meg azon. hogy különböző kultúrtájain menynyire változó az építészet és a városkép arculata. Toszkána maga is szinte külön kis világ; városainak sziluettjén jellegzetesen karcsú, merész lendületű pártázatos tornyok uralkodnak, egy-egy nagyobb épület tömeghatásának ellenpontjaként."