Romsics Ignác: Magyarország története

"Mátyás halálával véget ért a török fegyverszünet. 1494-ig évente váltották egymást török és magyar betörések a határon. 1493 őszén Udbinánál a Dercsényi bán vezette horvát hadsereget verte szét a boszniai pasa. 1495-ben hároméves fegyverszünetet kötött a békés II. Bajezid szultán és Ulászló. Újabbra 1503-ban került sor, ami 1510-ben lejárt. Ulászló a cambray-i ligához akarván csatlakozni, csak 1511-ben újította meg öt évre. Közben azonban 1512-ben Bajezidot harcias fia, Szelim megbuktatta, így a fegyverszünet véget ért. Az új szerződés ügyében küldött Bélai Barnabás magyar követet a szultán őrizetbe helyezte és Ázsiába is magával hurcolta, bár 1513-ban fegyverszünetet kötöttek. A magyarok a török követet fogták el. Korszakunkban ritkán volt hadiállapot a két szomszéd között, kisebb csapatok betörését azonban a szerződések megengedték. A magyar végvári katonák élelmiszert raboltak, török katonákat ejtettek fogságba, akiket váltságdíjért engedtek el, ami pótolta az elmaradt zsoldot. Az ellenfél is így járt el. Több végvári tiszt kiváltásáért családja birtokokat volt kénytelen elzálogosítani. A "fegyveres békében" a végvárak környéke mindkét oldalon néhány évtized alatt kipusztult. Ez a helyzet nem volt sokáig tartható. A török olykor meglepetésszerűen elfoglalt egy magyar végvárat. A rövid hadiállapot időszakaiban a magyar végvári parancsnokok is több sikeres akciót hajtottak végre oszmán területen. A tízes években inkább a törökök támadtak, 1512-ben elfoglalták a szreberniki bánságot, Szapolyai vajdát pedig 1515-ben legyőzték Zsarnónál. Ekkor is voltak magyar sikerek. 1512-ben Báthori István, az Alsó Részek főkapitánya, 1513-ben Sárkány Ambrus nándorfehérvári és Beriszló Péter püspök horvát bán vertek meg egy-egy betört török csapatot.  "