Soós Margit: Másnap nem játszott a délibáb - Dedikált!

Egérfogás

"Debrecen, Debrecen! - harsogta a Nagyállomás hangosbemondója. Az aluljáró feletti korlátnál most senki sem várt, de szokatlanul kevesen voltak a várócsarnokban is, ahol az óramutatók nulla óra 17 percet mutattak. Zsófika - amolyan mozgékony nyugdíjas - frissen lépkedett egyik unokájával, Marcsival. Mögöttük az első vágányon a Budapest Nyugati Pályaudvarról érkezett sebesvonat állt, a levegő is igen friss volt az éjszakában.
Zsófika tudta már, hogy még a leghuncutabb veréb is elül, mire ideérnek, nemhogy a füzesabonyi vonat itt lenne, mivel a tervezettnél egy vonattal később sikerült hazaindulniok. Telefonon Szólt már a Debrecenben lakó lányának, Mancikának, hogy egy fél éjszakát ma nála fognak eltölteni. Talán már holnap is van, gondolta magában, de azért jó estét kívánt a taxisnak, mivel a 31 -és busz vezetői rég pihenőre tértek.
Jó alvó lévén, semmiféle gyógyszert nem szed este, de azért a saját ágyában tud jó mélyen elaludni, ahol egy fél éjszaka is többet'ér a más-holi egésznél, így történt ez most is, ébren aludt. Valamennyit álhatóit, amikor apró mocorgást hallott.
- A tapéta alá bújhatott valami bogár! - gondolta. - Hogy is hívják a városiak a svábbogárt? - meditált tovább magában.
- Csók...., igen: csótánynak!- jutott eszébe hirtelen. Aztán arra gondolt, hogy milyen jó lenne most a lányával és a két szép debreceni unokával beszélgetni, de hát aludniok kell. Igen fáradt lehet a lánya is, sokat dolgozik a családjáért, most meg még ő is terhelte ezzel a vendégségével. Most erősebb motoszkálást hallott.
- Az egér lesz - fedezte fel, jó pusztai gyakorlattal. - Igen, igen, de hogy kerül ide, ebbe az új házba? Át bírja egyáltalán fúrni ezt a betont? -kérdezte magától gondolatban. - Különbön fel is mászhatott, mert mászni, azt tud, fel a falon! - válaszolta meg magának, közben egészen libabőrös lett a gondolattól, hogy mi lesz, ha idefut kiszabadultában a takarója alá? Most már tisztán hallani vélte, hogy rág."