Stein Aurél: Nagy Sándor nyomában Indiába

"Az alacsony sziklás hegysarkantyú alatt szekérút vezet. Fenn, a hegy terraszos lejtőjén vannak Thána sűrűn sorakozó házai. Megfigyeltem, mennyit nőtt a helyi kereskedelemnek ez a kis székhelye, amióta Alsó-Szvát végleg brit protektorátus alá került. Az út mentén a nagy szerájok és boltok hosszú sora (a boltosok mind hinduk); fenn a magasban a hely két fő khánjának tekintélyes házai. Érdekes volt megfigyelni, hogy ezeken a szélesen elterpeszkedő, árkádos fa-verandáju rezidenciákon nem volt védötorony. Pedig ezek nélkül ilyen rangbeli és ilyen gazdag emberek, a helyi politikai pártok elismert vezérei, nem tekintették volna biztosítottnak magukat. Ezeken a házakon és az újkeletűeken nyoma sem volt olyasfajta, gondosan kidolgozott, ízléses fafaragásnak, amilyet Felső-Szvátban látunk a főnökök régi, ezeknél jóval kezdetlegesebben épült lakóházain. Úgy látszik, a békés civilizációnak ára van : a művészi díszítmény a fizetség érte.
Haibat-grám falunál, néhány kilométerrel feljebb a fővölgyben, letértem az útról, déli irányban, hogy megnézzem és kikutassam a meglehetős jókarban maradt tópdarai sztúpa (buddhista emléktorony) romjait. (6. kép.) Ez a Tóp-dara egy kis félreeső völgytorok.
Ez a sztúpa is, mint a többi ilyenféle szilárd kőépítmény a környékben, Buddha valamiféle ereklyéjét rejti, a hiedelem szerint, belsejében. Ezeket a tornyokat roppant szilárdan építették, hogy a tömör dóm és a hatalmas alépítmény megvédje Buddha csontjait vagy egyéb ereklyéit. Hiábavaló buzgóság. Sorsát ez a sztúpa sem kerülhette el. Mint csaknem valamennyit az indiai határ mentén, ezt is kifosztották. Valószínű, hogy igen régen történt már ez a fosztogatás. Kapzsi kezek áttörték a sztúpa északkeleti oldalát, alagutat fúrtak egyenesen le a torony közepébe, hogy megkaparintsák a fogadalmi ajándékul ott netán elhelyezett értékes, apró fémtárgyakat, drágaköveket, máseffélét.
Máskülönben aránylag kevéssé rongálódott meg az építmény, amint ez a képen is látható. Messze volt s félreesett a lakott helyektől. Talán ez mentette meg, hogy el ne hordják a kövét építkezésre.
Fölmértem az épületet. Alapja, legalól, körülbelül 16 méter hosszú, 14 méter széles. Fölötte emelkedik a két csökkenő méretű, hengeralakú alap és azon nyugszik maga a kupola. Ennek a magassága felül van hat méteren. Átmérője 8 1/4 méter. Helyenkint megmaradtak még a hármas alapot hagyományosan díszítő üres, négyszögű oszlopok, de nagyobbrészt leomlottak már apró köveik s csak formáik maradtak felismerhetők a nagy kőlapok tömör építményében, amelyekből a sztúpa homlokfala épült.
A négyszögalakú alap délkeleti oldalán kinyomozható volt az alap tetejére fölvívő lépcső maradványa. Kevéssel odább megtaláltuk egy szerzetes-lakás sűrű növények közé rejtett omladékait. A négyszögű épület hossza-széle 30 méter volt. Egy nyitott udvar négy oldalán négy kis kupolás helyiséget fedeztünk fel. Ezek lakószobák lehettek. A romok minden oldalán árkok húzódtak. Ezeknek a lejtőit törmelék borítja. Alighanem ez a törmelék rejti magában az ilyenfajta helyeken oly gyakorta található, apró sztúpák tökéletesen elpusztult maradványait."