Méliusz Antikvárium Antik könyvek, használt könyvek, régikönyvek

Ujváry Zoltán: Születéstől a halálig-Az emberélet fordulóinak szokásai Lévárton és Deresken

Debrecen, 1993. Kossuth Lajos Tud. Egyetem Néprajzi Tanszék, 260 oldal, kiadói papírborítóban, jó állapotban.

Kiadó:
Kossuth Lajos Tud. Egyetem Néprajzi Tanszék
Kiadás éve:
1993
Kiadás helye:
Debrecen
Kötés típus:
papír
Terjedelem:
260
Nyelv:
magyar
Állapot:
Súly:
276 g


"A lagzis konyhát az udvarban állították fel. Egy sátort, vagy egy színfélét készítettek. Abban volt a sparhét, a tálas, asztal, lóca és a főzéshez minden felszerelés, kellék. A lakodalmi ételekhez a résztvevő családok is hozzájárultak. Általános gyakorlat volt, hogy mindben családból egy szakajtó vagy egy tál gyúrnivaló lisztet, tíz tojást és egy tyúkot vittek a lakodalmas ház konyhájára, amiből a lakodalom előtti napon csigatésztát készítettek. Az ajándékot a lakodalmi konyhára a meghívott család gazdasszonya vitte. Ünnepi ruhába öltözött. Egy kivarott kendőbe egy szakajtót vagy tálat kötött. Abba kivarott kendőbe egy szakajtót vagy tálat kötött. Abba belekötötte a gyúrnivaló lisztet. A lisztbe belerakta a tojásokat. A kendőt felül összecsomózta. Egyik kezében azt fogta, a tyúkot a hóna alá vette, s a lakodalmat megelőző szombaton vagy vasárnap elvitte a lakodalmas házhoz. A lakodalomra rendszerint disznót öltek. A vagyonosabb gazdák borjút vágtak. Az állatokat szombaton, illetőleg vasárnap dolgozták fel és készítették elő a lakodalmi konyhán. A lakodalmi ételek közül mindent, amit lehetett előre elkészítették. A kalácsokat – fonott kalácsot, kőtt túrós, lekváros és mákos kalácsot – a kemencében megsütötték. A vendég családok is vittek lagzis süteményt, régen pampuskát (fánk) vagy herőcét (csöröge). Az utóbbi másfél-két évtizedben cukrászdai süteményt és tortát visznek a lakodalmi asztalra. A lakodalmi italt a lagzi előtti héten megvásárolták. A Turóc-vögyi falvakban a spiritusz néven ismert szeszt vették és két rész vízzel hígították, cukorral vagy mézzel édesítették. A lakodalmi konyhán a főzést a lagzis gazdasszony irányította. Ezt a személyt a vőlegény, illetőleg a menyasszony anyja kérte fel erre a feladatra. A lagzis gazdasszonyi funkciót rendszerint rokon nő töltötte be. A munkáját idősebb asszonyok segítették. Minden faluban volt olyan hivatásosnak tekinthető szakácsasszony is, aki nagy tapasztalattal és jártassággal rendelkezett a lakodalmi ételek készítésében. Gyakran őt hívták a gazdasszonyi tisztre, amelyért bizonyos juttatásban részesült."


A holtak köztünk járnak - Egy testben több lélek élhet

Molnár Gábor: Makk és jaguár

Catharine Parker-Littler: Kérdezd a szülésznőt!

The Caravaners

Végh Antal: Miért beteg a magyar futball? Dedikált!

Várnai Péter: Rösler Endre-2 db. hanglemez melléklettel

Fenyvesi István: Időséta - Szentes, Szeged, Szlávok I-II.

Bánszki István: Szellemi elődeink-A Bessenyei-Társaság kultúra-teremtő nagyjai

Régi Kalevala-Reguly Antal fordítása

Csongrádi Kata: Millió rózsaszál-Dalregény

Kézikönyv a hazánkban forgalomban levő játékfilmekről

Balla Tibor: Szarajevó, Doberdó, Trianon

Éric Deschodt: Attila, a hunok királya

Paul Joannides: A nemi örömszerzés enciklopédiája

John J. Nance: Az utolsó túsz (Világsikerek)

Pákozdi Judit: Fortélyok főzőkanállal

Pechtol János (Szerk.): Vadászévkönyv 1999

A. D. Speransky: A Basis for the Theory of Medicine

John Kalench: MLM sikerkalauz

Balogh István: Ecsedi István élete és munkássága