Walterné dr. Illés Valéria: A vadkár II.

Harmadik lépés a fennmaradó területek egyöntetű, vagy nagyobb foltokban ugyanolyan mérvű károk megállapítása. Itt játszik szerepet – mint viszonyítási alap – az időben kijelölt, ill. bekerített „kontroll” terület. Végül összegezzük a károsítás miatt kiesett területek nagyságát hektárban. E becslés folyamán vesszük figyelembe esetleg a legelési kár miatti kiesést is. Érés előtti károsítások is fellelhetők az őszi gabonákban az ún. gázolás, fekvés- és töréskár. Ebben az esetben is, mint a tavaszi kárfelvételnél alapos helyszíneléssel határozzuk meg a károsítás miatti termésből kiesett terület nagyságát. Az ilyen kárt szenvedett gabonák a gép által csak nehezen, részben, vagy egyáltalán nem takaríthatók be. Nem tévesztendő össze azonban a szél, vihar által okozott dőléskárral. A végleges kárbecslést közvetlen a betakarítás előtt célszerű elvégezni. Elsőként itt is a károsodottsági fok szerint elkülöníthető területek nagyságát kell megállapítani, s arról vázrajzot készíteni. Közben, ha mód van rá, egyúttal a foltokban lévő totális kár területeiről is feljegyzést (m2 – ben megadva) kell készíteni. Így alakul ki általános helyzetkép, másrészt összejönnek az egyenként kis kiterjedésű, de teljes kárt szenvedett foltok területi adatai. E becslésnél kell felmérni a „vadváltók” miatti kiesett termőterületek nagyságát is. A váltók hossza a tábla méreteinek ismeretében becsülhető, szélességük pedig jól mérhető. Gyakori tapasztalat, hogy egy-egy véletlenszerűen kiválasztott sorban folyóméterenként sérült növények száma egy kalibrált szélű fekete mérőtábla segítségével könnyen megszámlálható. A kalászrágási kár becsléséhez szintén jó segítség valamilyen kontrasztos háttér. E kártétel tipikusan szarvas által okozott kár.