Waris Dirie: A sivatag lányai

"Ez az erős és eltökélt nő már több mint tizennyolc hónapja vár a menedékjogra. Egyszer már elutasították, de fellebbezett. Szemmel láthatóan elkeseríti a helyzete.
- Miért menekültél ide? - kérdezem. Hosszú a története. És szomorú. Joy Nigériának arról a területéről származik, ahol a nemiszerv-csonkítás nem szokás. Amikor megismerkedett és beleszeretett egy másik népcsoportból származó férfiba, elköltözött hozzá az ország másik végébe. Csak akkor döbbent rá, hogy ott a nőket megcsonkítják. Joy férje ezt soha nem említette. A férfit nem zavarta, hogy az ő felesége nincs körülmetélve.
A nehézségek akkor kezdődtek, amikor Joy teherbe esett. Az első pillanattól kezdve rettegett attól, hogy ha a gyerek lány lesz, a férje és a családja kényszeríteni fogják, hogy metéltesse körül. Ennek még a gondolatától is irtózott. Végül elmondta a férjének, mennyire aggódik, a férfi pedig nagyon megértőén reagált. Azt válaszolta a feleségének, hogy ő a gyerek anyja, tehát ő az egyetlen, aki beleszólhat a gyerek sorsába, még a Koránra is megesküdött, hogy nem fogja hagyni, hogy körülnetéltessék a gyereket. De máshogy alakultak a dolgok. Kislányuk született. A férj családja ragaszkodott hozzá, hogy költözzenek hozzájuk. Azt mondták, nagyon nehéz egy párnak egyedül felnevelni egy gyereket, ráadásul anyagi gondjaik is lennének. Nigériában a nagycsalád normális jelenség. Joy férjének családja óriási volt, negyven ember élt együtt, köztük az összes, még hajadon lánytestvér, a fiútestvérek és azok feleségei, meg az unokák.
Joy számára nehéz időszak következett. A család elkezdte mondogatni, hogy itt az ideje a gyerek körűimet éltetésének. Joy mindhárom sógornője egyetértett, hogy a körülmetélés létfontosságú, és a gyerek boldogságára, erkölcsi tisztaságára hivatkoztak... Ebben a kultúrában durva sértésnek számít a férfi fejéhez vágni, hogy a „feleséged nincs körülmetélve!". Amikor Joy ismét a férjéhez fordult segítségért, azt a választ kapta, hogy rendezzék el a nők egymás közt a dolgot.
Joy vett egy mély levegőt, és tovább lavírozott. Először a sógornői akarták a baba körülmetélését, amikor a baba negyvennapos volt, de mivel Joy megbetegedett, elhalasztották a műtétet. Egyre csak pedzegették a témát, amikor a gyerek már majdnem elérte a kétéves kort. Folyamatosan nyomást gyakoroltak Joyra, újra és újra fölemlegetve ezt az általában tabunak számító témát."