Bernáth József: Adatok Magyarország ásványvíz-isméjéhez

"Eger városának ásványvizeiről, melyek tekintélyes orvosok bizonyításai szerint sok bajban nagy gyógyhatásúak, mai napig egyetlen egy mennyileges vegyelemzéssel sem bírunk, és így ezen ásványvíz vegyalkatának és természetének ismerete igen hiányos. Ezen körülmény indított engem arra, hogy ezen ásványvizek közelebbről megismerése végett az 1875-dik évi augusztus hóban Egerbe utazzam és hogy szerény tapasztalataimat, valamint a helyszínen nyert vizsgálási eredményeimet, habár valami tökéletest nem nyújthatok, a következőben röviden közöljem.
Az egri meleg források majdnem a város közepén vannak, az "Eger" nevű pataknak bal partján.
A forrásoknak eredetéről semmi sem ismeretes, csak a 16-ik századból tudjuk, hogy ezen források Istvánfy Miklós, magyar államférfin és történetíró idejében már léteztek, ki ezeket mint régieket említi.
A források történetéről szintén nagyon keveset mondhatni. Ismeretes, hogy a törökök itt fürdőszobákat építettek és a meleg vizet fürdésre alkalmazták: de miután 1687-ben a magyar királyi hadsereg a törököket a városból kiűzte, a fürdőépület egészen elhanyagoltatok és a meleg víz télen nyáron csak malomkerekek hajtására használtatott. Vagy száz évvel későbben, t. i. a múlt század második felében, gr. Eszterházy Károly püspök a már romnak indult régi fürdőépületet kijavíttatta. 1827-ben pádig Pyrker László érsek nagyobbíttatta, mely épület „püspöki-fürdő" név alatt mai napig ugyanezen állapotban változatlanul maradt.
A források, melyekhez Frantz Alajos tr. megyei főorvos ur engem vezetni sziveskedett, a patak mellett bizonyos területen igen nagy mennyiségben fakadnak. A forrásoknak számát megállapítani igen nehéz feladat volna, mivel a meleg víz a laza homoktalajon át mindenütt kisebb nagyobb bőségben felbuzog, mint ezt a tükörfürdőkben, az uszodában és a malmot vízzel ellátó nagy kömedenczében tisztán láthatni. A víz tiszta és átlátszó, de a nyílt uszodában nem annyira mint a zárt szobákban levő tükörfürdökben, hol vagy 4 lábnyi vastag vízrétegen át a kavicsból álló fürdő fenekén minden kődarabnak alakja jól kivehető vala."