Christopher Chippindale: Stonehenge-Az ötezer éves rejtély

"A Stonehenge-be kirándulók legnélkülözhetetlenebb fölszerelési tárgya, még a királyi kirándulóké is, a födeles piknikkosár volt, hiszen a gondnoknak tilos volt bármilyen frissítőt, akár limonádét is árulnia. Elemózsia híján a turista kénytelen volt egész Amesburying elmenni, hogy megigyon valamit, vagy Lake-be, a "Druida Fejbe" (ahol Mrs. Woolcot korai reggelijét "kávé, kényelem, tojás, sonka és mérsékelt árak" jellemezték. Ráadásul a vendég megcsodálhatta a druida fejet ábrázoló hatalmas méretű, barbár festményt). Mennyivel kellemesebb  elheverni a dombvidék gyepén, a nap felé fordítani az arcunkat, hallgatni a dongók döngicsélését és pohárral a kézben gyönyörködni az előttünk tornyosuló fenséges műemlékben, amelyet iskolai tankönyveink "a brit történelem kiemelkedő emléke" jelzővel illettek! A képeken a piknikabrosz közepén mindig üveg áll, bár azt biztosra vehetjük, hogy a Leisure Hour címlapján lévő gyömbérsörnél erősebb italt nem tartalmazhatott, hiszen a tiszteletre méltó folyóirat szintén a Vallási Traktátusok Társaságának nyomdájából került ki. Az angol és külföldi királyi személyek természetesen ugyanúgy elrándultak Stonehenge-be, ahogy bárki más. Még maga a birodalom feje, a királynő is, legalábbis Mr. Judd szerint. Egy napon egy hölgy és két úr hajtott oda, ugyanúgy, mint bármelyik Salisburyből érkező turista. A hölgy javaslatára, Mr. Judd lefényképezte őket a köveknél, és az egyik férfi London West End városrészben adott meg egy címet, ahova a másolatokat küldheti. Mr. Judd nem ismerte fel őket, de "utólag kiderült", hogy a hölgy nem más volt, mint a királynő. Mr. Judd megőrizte a negatívot, amely aztán véletlenül elszakadt. A kép másolataival viszont évi ötven fontot kasszírozott a kíváncsiaktól."