Méliusz Antikvárium Antik könyvek, használt könyvek, régikönyvek

Dr. Tuzson János: Rendszeres növénytan 1.

Általános rész és a virágtalan növények

Budapest, 1911. Hornyánszky Viktor, 362 oldal, 281 szövegközti ábrával illusztrálva, korabeli félvászon kötésben jó állapotban.

Kiadó:
Hornyánszky Viktor
Kiadás éve:
1911
Kiadás helye:
Budapest
Nyomda:
Hornyánszky Viktor
Kötés típus:
félvászon
Terjedelem:
362
Nyelv:
magyar
Méret:
16x23cm
Állapot:
Súly:
840 g


Ilyetén módon az összes növényrendszerek egyfélék. Valamennyinek azt a tudományos célt kell tulajdonítanunk, hogy az összetartozók egymáshoz sorozandók, a különbözők egymástól elválasztandók. Az egymásmellé való sorozás és az elkülönítés az alaki sajátságok alapján történt. Es azok a fokozatoskülönbségek, a melyek az említett legkezdetlegesebb rendszertől kezdve a máig elért, legtökéletesebb rendszerig az összes közbe esőkön tapasztalhatók, csupán az alaki sajátságok rendszertani értékelésében rejlenek. Ez a rendszertani értékelés pedig úgyszólván öntudatlanul is mindig a rokonság kimutatására irányult. Mennél tökéletesebb volt tehát a növények egyes sajátságainak ismerete és mennél helyesebben történt a sajátságok értékelése, annál inkább megközelítették az egyes rendszerek azt a célt, hogy a növényeket természetes rokonságuk szerint csoportosítsák. E mellett a törekvés mellett kétségtelenül mindig megvolt bizonyos gyakorlati kényszer is, t... i. annak a kényszere, hogy a rendszerbe az összességet el kellett helyezni és így a növények ama csoportjait is, a melyeknek alaki sajátságai, a tudomány koronként állása mellett még nem voltak kellően értékelhetők. Ily esetekben a rendszer céljaira oly sajátságok merev figyelembevételéhez fordultak, a melyek, mint könnyen megállapítható sajátságok biztos alapot nyújtottak ugyan az egyes csoportoknak korlátok közé szorításához, a természetes rokonsággal azonban nem állottak következetes kapcsolatban. Az ilyen sajátságok felhasználása mellett készült rendszereket vagy rendszerrészleteket mesterségeseknek mondjuk, megkülönböztetésül a természetes rendszertől, mely tehát alapjában véve minden rendszer megalkotásánál többé-kevésbé elért tudományos végcél gyanánt lebegett. A régebbi rendszerek túlnyomóan mesterségesen csoportosított részletekből állanak. Az újabb rendszerekben a mesterségesen alkotott részletek ellenben hovatovább kevesbednek és ezek helyére, a tudomány fejlődése folyamán, mindinkább a természetes rokonság kapcsolata által kijelölt csoportok kerülnek. A tudomány fejlődése folyamán készült számos rendszer közül, az alábbiakban, időbeli sorrendben soroljuk fel a fontosabbakat.


Herman Ottó: Erdők, rétek, nádasok

Csokonai Vitéz Mihály munkái I-II.

Dr. Pierre Dukan: A Dukan-diéta

Szeley Dezső: Sporthorgász lexikon

Klaus Werner, Hans Weiss: Márkacégek feketekönyve - A multik mesterkedései

Pierre Imberdis-Xavier Perrin: Vallomások, vélemények, válaszok

Maria Treben: Sebek és sérülések

Sütő András: Három dráma

Prohászka Ferenc: Szőlő és bor

Műtárgyakba rejtett élet - Szomolányi-gyűjtemény a Déri Múzeumból

Nemere István: A szabadságharc évszázada

Tóth-Máthé Miklós: Figuránsok

Radnóti Miklós művei

Debreceni bibliográfia-Alapvető irodalom a város ismeretéhez-Dedikált!

Csiffáry Tamás: Isztria-Az Adria gyöngyszeme

Walter Scott: Quentin Durward

Flesch István: A török köztársaság története

Steve Berry: A templomosok öröksége

Borhidi Attila: A Zselic erdei

Keith Baker: Örökség