Ezeregy éjszaka legszebb meséi

Hamarosan a királyi palotába is eljutott a híre, hogy egy ügyes ötvös tartózkodik a városban. Behrus tüstént parancsot adott, hogy vezessék eléje az újonnan érkezett mestert. Rusbeh eleget is tett a felszólításnak és elment a királyi udvarba. Nem is bánta meg. A király mindenféle arany- meg ezüstholmit és drágaköveket vásárolt tőle minden alkudozás nélkül és megkérte, maradjon udvarában, mert szeretné, ha néhány drágaköves ékszert készíteni számára. Rusbeh el is fogadta a meghívást, ottmaradt és a királyi palotába kapott szállást. Rövid idő múlva Behrus országa háborúba keveredett a szomszédos tartománnyal. A király maga nem ment a csatába, de hadvezérei e nélkül is olyan ügyesen vezették a sereget, hogy egyik győzelmi hír a másik után érkezett a királyi palotába. Egy napon, a legújabb győzelem hallatára, a király nagy mulatságot rendezett és örömében bizony kissé többet ívott a kelleténél, úgy hogy részegen lefordult a székről. A főurak, akik vele együtt mulattak, maguk is berúgtak és így esett, hogy a királlyal nem törődött senki. A testőrök is felöntöttek a garatra és mivel a királyhoz a főurakon és a testőrökön kívül egy teremtett lélek nem nyúlhatott, Rusbeh, aki féltette a király életét, a terem bejárata elé állott és kivont karddal őrizte az uralkodót. Nemsokára azután előkerült néhány testőr, és amikor meglátták az ötvöst karddal a kezében azt hitték, hogy uruk életére tör. Rárohantak tehát, lefegyverezték és börtönbe vetették. Másnap, amikor a király kialudta mámorát és felébredt, meghallotta, mi történt.