Méliusz Antikvárium Antik könyvek, használt könyvek, régikönyvek

Fekete István: Kittenberger Kálmán élete

Budapest, 1982. Móra Ferenc Könyvkiadó, 278 oldal, kiadói, karton-kötésben, jó állapotban.

Kiadó:
Móra
Kiadás éve:
1982
Kiadás helye:
Budapest
Nyomda:
Athenaeum
Kötés típus:
karton
Terjedelem:
441
Nyelv:
magyar
Méret:
12x21cm
Állapot:
Súly:
233 g
990 Ft


 Az oroszlán egyébként az elefánt, a kinőtt rinocérosz és talán a víziló kivételével minden vadat megtámad, bár a kafferbikával való harcban néha maga is a porondon marad, és a zsiráf is rúgott már át a békésebb vadász mezökre oroszlánt. Ezeket a kolosszusokat azonban rendszerint többedmagával támadja meg, és végez is velük. Az ilyen támadásra azonban ritkán került sor, hiszen abban a mérhetetlen vadbőségben, ami Kittenberger vadászatainak idején Közép- és Kelet-Afrikában volt, a nagymacskák mindenütt terített asztalt találtak, és nem mérkőzni, nem sportolni akartak, hanem – enni. Ez a vadbőség ma már elképzelhetetlen. Ő még látott elefántcsordát, amelyet óvatosan hatszáz darabra becsült, de ugyanezt a csordát egy másik kutatóvadász kb. hétszáz darabra becsülte. A sztyeppek vadja állandó mozgásban van, de vannak időszakok, amikor a víz hiánya vagy a legelő kiégése hosszú vándorlásra kényszeríti. Ez a vonulás néha napig tart. Kittenberger szokott óvatosságával nem mond számot, csak annyit, hogy a vonuló kérődzők száma sok-sok ezerre tehető. A kérődzőket természetesen követik a nagymacskák is, hiszen a végtelen csordák viszik a „húst”, s ez némileg hasonlít a madarak észak-déli vonulására, ahol a békés madárseregeket mindenütt követik a ragadozók is. Kittenberger szerint a ragadozó madarak megmozdulása nemcsak életük fenntartását célozza, hanem egyúttal végrehajtják a természetes kiválogatást is, hiszen a nagy útban a gyengék fáradnak el először, és a betegek állnak ki a sorból, amelyek azután menthetetlenül a ragadozók konyhájára kerülnek. Hogy azután járványok idején a ragadozók működése s a dögevők hullaeltakarítása milyen hasznos egészségügyi tevékenységgé válik, arról nem is kell beszélni. Ugyanezt teszik az oroszlánok is azzal az érdekes kivétellel, hogy a marhapestisben elhullott kafferbivaly teteméhez az általános megfigyelés szerint még a hiénák sem nyúlnak hozzá – amelyek pedig mindent megesznek - , nemhogy az oroszlán, amely a régi hiedelemmel ellentétben, nagyon szívesen jár a dögre.


Benjamin Percy: Vörös hold

Colleen McCullough: A gránitember

Nimród vadászújság 1981.

Országh-Magay-Futász-Kövecses: Angol-Magyar szótár

Shakespeare összes művei I-VII.

Bencze Tibor L.: A TV-vevőkészülék műszerei és mérései

Jakupcsek Gabriella: Hepehupa

Puskel Péter: Emléklapok a régi Aradról

Sven Hedin: Ma Csung-Jin menekülése

Hillary Rodham Clinton: Élő történelem

Perjes Erzsébet: Foltvarrás - Patchwork

Magyarország állatvilága-Dr. Balogh J.-Dr. Mahunka S.: Atkák XV.

Andy McNab: Az orosz battlefield 3

Farkasházy Tivadar: Overdose-A veretlen 11

Maurice Druon: Korona és méreg

Homor Imre: Esztergom nevezetességei

Pataki Balázs: Örmények - Az örmények életéből

Körkép 83-harminc mai magyar elbeszélés

Reader's Digest - Természetbarátok kézikönyve

Charles Bukowski: Ponyva