Lénárt János: Adatok a Tarna völgyének morfológiájához

A Mátra hegység felemelt és újra széttöredezett tönk. Az emelkedő tönkön egyre feljebb és feljebb hatolt a sok apró patak. Völgyüket mélyítették, egyre fogyott az érintetlen terület, annyira, hogy a lepusztult tönk felszínén csak a vízválasztó magassága maradt egyenletes a főfolyosó-ágak és a mellékvizek vízválaszóin, főképpen ott, ahol a hegység és halomvidék közel egyenlő ellenálóképességű kőzetekből épül föl. Amikor a tönk emelkedése megszűnt, a törmeléklejtőn futó patak medrét bevágta, és rövidesen középszakasz jellegűvé vált. Az emelkedést követhette a süllyedés, esetleg törés meg elhajlás is s így hol alacsonyabbak, hol magasabbak, hol meg szélesen elferdültek a teraszok a normális típustól. Ezért nehéz itt a fellegvári terasz szint kijelölése. Az emelkedés vagy töréses süllyedés folytán keletkezett kettős bevágódás ugyanazon szakaszjellegen Parádfürdő teraszával igazolható. A Darnóhegy összetöredezése és a keletnyugati hosszvetődés törése újabb bevágódásra kényszerítették e kevés törmelékű folyót, s így ott teraszos völgy alakult a széles, lapos völgy helyén (I. tömbszelvény). Parád község és Csevice között a patak balpartján valószínűleg a süllyedés kitöltő összehordott, félig mállott agyagos teraszos található, ebbe ágyadózott bele a patak medre. Parád község és Recsk közötti folyószakasz balpártján igen szép kiképzésű, hosszanti városi terasz alakult ki. Ugyanezen a terasznyúlványon települt Recsk község egy része is. E teraszt a Bikk és Derecske patakágak szakítják meg.