Méliusz Antikvárium Antik könyvek, használt könyvek, régikönyvek

Lovassy Sándor: Magyarország gerinces állatai és gazdasági vonatkozásaik

Zoológusok, mezőgazdák, erdészek, kertészek, állattenyésztők, halászok, vadászok, és állatkedvelők használatára

Budapest, 1927. Kir.M.Természettudományi Társ. 895 oldal, 387 szövegközti képpel illusztrálva, kiadói félvászon-kötésben, gerince restaurált (megerősítve), a kötéstáblákon foltok, lapjai tiszták. Összességében, stabil, jó állapotban.

Ritka természettudományi munka!!

A könyv a korabeli Magyarország nagy jelentőségű természetrajzi munkája volt. Fekete István legismertebb művének a Tüskevárnak főhőse Tutajos (Ladó Gyula Lajos) is mindig ebből a könyvből tájékozódott a berek állatvilágáról, miután nagybátyja István bácsi a gazdaság főagronómusa figyelmébe ajánlotta.

Kiadó:
Kir. M. Természettudományi Társ.
Kiadás éve:
1927
Kiadás helye:
Budapest
Nyomda:
Királyi Magyar Egyetemi
Kötés típus:
félvászon
Terjedelem:
895
Nyelv:
magyar
Méret:
17x23
Állapot:
Súly:
1156 g


"Az állatvilág (regnum animalia) nagyszámú alakjának kisebb-nagyobb csoportokba történő foglalása, osztályozása a könnyű eligazodás és meghatározás céljából nélkülözhetetlen. Az állatok különféle nézőpontok szerint csoportosíthatók rendszertanilag, mint ahogy azokat idők folyamán tényleg más és más elvek szerint osztályozták; régebben a csoportosítás pusztán a külalakbeli sajátságok szerint történt, majd keletkeztek csupán bonctani, majd ismét csupán embriológiai, vagy ökológiai tényeken alapuló rendszerek. A mai, legtermészetesebbnek látszó osztályozás elve az, hogy az egyes csoportok jellegeinek megállapításánál egyetlen nézőpont nem lehet az irányadó, hanem a jellemző tulajdonságok helyesen csoportosított összege. Ily alapon helyezhetjük csak a rokon csoportokat megfelelő természetes sorokba s közelíthetjük meg legjobban az állatvilág származásfájának előtüntetését. Az osztályozás különböző fokozataira a használat bizonyos mesterszavakat állapított meg. Ezek között a legfontosabb a rendszertani kutatások kiinduló pontjául szolgáló faj (species) fogalma. LINNÉ a mai osztályozási módszer megalapítója, mint aki az állatvilágot először osztotta fel nagyobb részletességgel magasabb és alacsonyabb értékű fokozatos csoportokra, a XVIII. század közepe táján kiadott s még életében tizenkét kiadást ért "Systema Naturae" című munkájában a mózesi fajállandóság elmélete alapján állott, vagyis a faj fogalmát a teremtéssel, tehát természetfölötti erővel hozta kapcsolatba, amellyel karöltve járt a fajok változhatatlanságába vetett szilárd meggyőződés is. Úgy vélte, hogy a fajok önmagukban zárt egységei a rendszernek s ebből kifolyólag a faj, szaporodásával, teljesen egyforma egyéneknek ad létet, vagyis annyi faj van, amennyi kezdettől fogva teremtve lőn (Species totsunt diversae, quot diversas formas ab initio creavit infinitum ens")."


Herman Ottó: Erdők, rétek, nádasok

Csokonai Vitéz Mihály munkái I-II.

Dr. Pierre Dukan: A Dukan-diéta

Szeley Dezső: Sporthorgász lexikon

Klaus Werner, Hans Weiss: Márkacégek feketekönyve - A multik mesterkedései

Pierre Imberdis-Xavier Perrin: Vallomások, vélemények, válaszok

Maria Treben: Sebek és sérülések

Sütő András: Három dráma

Prohászka Ferenc: Szőlő és bor

Műtárgyakba rejtett élet - Szomolányi-gyűjtemény a Déri Múzeumból

Nemere István: A szabadságharc évszázada

Tóth-Máthé Miklós: Figuránsok

Radnóti Miklós művei

Debreceni bibliográfia-Alapvető irodalom a város ismeretéhez-Dedikált!

Csiffáry Tamás: Isztria-Az Adria gyöngyszeme

Walter Scott: Quentin Durward

Flesch István: A török köztársaság története

Steve Berry: A templomosok öröksége

Borhidi Attila: A Zselic erdei

Keith Baker: Örökség