Méliusz Antikvárium Antik könyvek, használt könyvek, régikönyvek

Siró Béla: Debrecen megpróbáltatásai

Debrecen, é.n. Tkk, 304 oldal, fekete-fehér képpekkel a végén, kiadói keménytáblás kötésben, újszerű állapotban.

Kiadó:
Tkk
Kiadás éve:
é.n.
Kiadás helye:
Debrecen
ISBN:
978-963-596-5342
Kötés típus:
keménytáblás
Terjedelem:
304
Nyelv:
magyar
Méret:
17x24cm
Állapot:
újszerű
Súly:
769 g
3490 Ft


"Máig élő tévhit, hogy a Hortobágy elszikesedését a folyószabályozás okozta. Ennek inkább az ellenkezője igaz. Az árvizek ugyanis évszázadok során sok mészszegény iszapot hordtak az ártelüretre és számtalan vizes rét, mocsár, láp alakult ki. A szikesedés, a szik pedig nem más, mint az ártér vizeinek elpárolgása  után maradt só-, ásványlerakódás. Máig élő vélekedés az is, hogy a Tisza-szabályozás miatt vált terméketlenné, mezőgazdaságilag alig hasznosíthatóvá a Hortobágy. Valójában az Alföld szélsőséges és kiszámíthatatlan éghajlata okozhatott jelentős veszteségeket és nem a Tisza-szabályozás. Ha jókor jött az eső, nem volt gond. 1829-ben például nem volt árvíz, kiszáradtak a tavak, de a tavaszi esőzések bőséges legelőt és szénát adtak. Ha tavasszal gyakran eset az eső, akkor gazdag réten legelt a gulya, a ménes, a juhnyáj. A rosszkor érkezett árvíz viszont egy aszályhoz mérhető károkat okozhatott. Valóságban már közvetlenül a Tisza-szabályozás után tudták, és meg is fogalmazták, hogy öntözőcsatornák kiépítésével kell kiküszöbölni az Alföld szélsőséges, aszályra hajló éghajlatának káros mezőgazdasági hatásait. A város a Tiszával határos birtokrészén tógazdaságot alakított ki haltenyésztés céljára az első világháború idején. Először azt tervezték, hogy egy kísérleti legelőöntöző telepet létesítenek 5000 kat. hold öntözésére, de végül az adottságok miatt a tógazdálkodás mellett döntöttek. 1916-ra orosz hadifoglyok bevonásával elkészült a 18 kilóméteres tápcsatorna, Tiszakeszinél a szivattyútelep, és két tavat is feltöltöttek kísérleti céllal. A gazdaság azonban csak a világháború és a forradalmak után kezdett termelni, és kikerült a város tulajdonából. A tényleges öntözés csak a Hídi csárda közelében, a Hortobágy folyón kialakított duzzasztómű (Borsósi duzzasztómű) és tározótó megépítése révén vált lehetővé 1938-tól, mintegy 900 kat. hold területen. A tényleges és általános megoldást azonban a csak jóval a második világháború  után kiépült Keleti-és Nyugati-főcsatorna jelentette. De akkor már Debrecennek nem voltak pusztai birtokai."


Herman Ottó: Erdők, rétek, nádasok

Csokonai Vitéz Mihály munkái I-II.

Dr. Pierre Dukan: A Dukan-diéta

Szeley Dezső: Sporthorgász lexikon

Klaus Werner, Hans Weiss: Márkacégek feketekönyve - A multik mesterkedései

Pierre Imberdis-Xavier Perrin: Vallomások, vélemények, válaszok

Maria Treben: Sebek és sérülések

Sütő András: Három dráma

Prohászka Ferenc: Szőlő és bor

Műtárgyakba rejtett élet - Szomolányi-gyűjtemény a Déri Múzeumból

Nemere István: A szabadságharc évszázada

Tóth-Máthé Miklós: Figuránsok

Radnóti Miklós művei

Debreceni bibliográfia-Alapvető irodalom a város ismeretéhez-Dedikált!

Csiffáry Tamás: Isztria-Az Adria gyöngyszeme

Walter Scott: Quentin Durward

Flesch István: A török köztársaság története

Steve Berry: A templomosok öröksége

Borhidi Attila: A Zselic erdei

Keith Baker: Örökség