Méliusz Antikvárium Antik könyvek, használt könyvek, régikönyvek

Szent István - Első nagy királyunk élete és alkotásai

Budapest, 1938. Kir.M.Egyetemi Ny. 88 oldal, kiadói, aranyozott dombornyomású egészvászon-kötésben, az előzéklapon ajándékozási bejegyzés, valamint foxing foltok, egyébként jó állapotban.

Kiadó:
Kir. Magyar Egyetemi Nyomda
Kiadás éve:
1938
Kiadás helye:
Budapest
Nyomda:
Kir. Magyar Egyetemi Nyomda
Kötés típus:
egészvászon
Terjedelem:
88
Nyelv:
magyar
Méret:
12.5x17cm
Állapot:
Súly:
151 g
1690 Ft


"Szent István az önálló magyar államot, amelynek biztos alappillére a szent korona, minden tettével s intézkedésével erősbíteni akarta. Ezért látott szívesen minden idegent, mert ezekkel erősbödve látta a keresztény hitet, amely a királyi hatalommal szorosan egybeforrott. A birtokában levő hatalmas terület egy részét eladományozta, elsősorban az Egyháznak, azonban az idejött lovagok is hatalmas birtoktesteket kaptak. Az idegen lovagok első csoportja még feleségével, Gizellával jött az országba, azonban később is jöttek egyesek, akik jobbára a királyi udvarban éltek s a főpapokkal és comesekkel együtt ezek képezték az uralkodó tanácsát. A nagyobbik legenda ismételve említi, hogy szent királyunk a "püspökkel és fő jobbágyurakkal" tartott tanácsot, amely nélkül "mit sem" cselekedett. Természetes is volt az idegen származású püspökökhöz s lovagokhoz való ragaszkodása, hiszen a zsenge kereszténység megerősítésében s a fiatal magyar állam megszervezésében nem támaszkodhatott saját rokonaira, akiknek az "új hit"-ben való gyengesége annyira megbizonyosodott. Ezek a nyugati lovagok irányították figyelmét a nyugati államok  szervezetére  s ezeknek a lovagoknak tanácsával alkotta törvényeit. Ezek az idegen lovagok nyujtottak hadi segítséget Szent Istvánnak, amikor az elégedetlenkedő törzsfőkkel kellett leszámolnia. Tudjuk, hogy a Koppány elleni harcban a keresztény csapatok a bajor Vencelin lovag vezetése alatt győztek. A királyi udvar fenttartására természetesen  uradalmak állottak rendelkezésére s ezeknek az udvari gazdaságoknak élén egy ispán állott, akit udvarispánnak, nádorispánnak neveztek. Övé volt az udvari gazdaságok jövedelmének egyharmada. Mivel hozzá folyt be a vármegyék készpénzjövedelme, afféle kincstárnoki szerepet töltött be. Emellett lassankint igazságszolgáltatási jogkört is kap, amennyiben az udvarban megjelent panaszosok felett a király ítélkezett. A XII-XIII. században a nádorispán mellett feltűnő országbíró, kincstárnoki tisztségek azonban szent királyunk idejében még nem alakultak ki. "


Herman Ottó: Erdők, rétek, nádasok

Csokonai Vitéz Mihály munkái I-II.

Dr. Pierre Dukan: A Dukan-diéta

Szeley Dezső: Sporthorgász lexikon

Klaus Werner, Hans Weiss: Márkacégek feketekönyve - A multik mesterkedései

Pierre Imberdis-Xavier Perrin: Vallomások, vélemények, válaszok

Maria Treben: Sebek és sérülések

Sütő András: Három dráma

Prohászka Ferenc: Szőlő és bor

Műtárgyakba rejtett élet - Szomolányi-gyűjtemény a Déri Múzeumból

Nemere István: A szabadságharc évszázada

Tóth-Máthé Miklós: Figuránsok

Radnóti Miklós művei

Debreceni bibliográfia-Alapvető irodalom a város ismeretéhez-Dedikált!

Csiffáry Tamás: Isztria-Az Adria gyöngyszeme

Walter Scott: Quentin Durward

Flesch István: A török köztársaság története

Steve Berry: A templomosok öröksége

Borhidi Attila: A Zselic erdei

Keith Baker: Örökség