Méliusz Antikvárium Antik könyvek, használt könyvek, régikönyvek

Tamási Áron: Szólít a szülőföld

Budapest, 1985. Szépirodalmi Könyvkiadó, 609 oldal, kiadói, egészvászon-kötés, szép állapotban.

Kiadó:
Szépirodalmi
Kiadás éve:
1985
Kiadás helye:
Budapest
Nyomda:
Dabasi Nyomda
ISBN:
963-15-2872-3
Kötés típus:
egészvászon
Terjedelem:
609
Nyelv:
magyar
Méret:
14x20.5cm
Állapot:
szép
Súly:
638 g
1500 Ft


A levél Gyulafehérvárra szólt, ahol fiatal kanonok volt akkor Áron bácsi, vagyis a Márton nagyapám testvéröcse. Maga a levél is mutatta, hogy a bajokat csakugyan megbeszélték, mert apám csak nagy szükségben és sátoros ünnepek alkalmával szánta rá magát az írásra. De mutatta egyéb is, hogy a bajok apasztásának lehető módjait beszélték meg, mert nagy nekirugaszkodással indult el a hét. A buzgalmat már azon az este látni lehetett, mert amikor a két tehén hazajött a csordából, apám a kovácshoz vezette őket, hogy a kovács patkót üssön a tehenek lábára. Én is mentem apámmal, hogy szükség esetén riasszam utána a teheneket. A kovácsot a szomszédból kerítettük elő, ahol benne volt egy nagy gyülekezetben, melynek egy öreg okulárés ember kalendáriumot olvasott. Figyelmesen hallgatták az emberek, amit a kalendáriumból hallottak, de nem mindent hagytak helyben, hanem a helytelen dolgokat kijavították. A kovács is, akinek egyik lába erősen lőcsláb volt, szerette az ilyen kijavításokat, mert igen tudományos ember volt. Mégis hamarosan otthagyta a társaságot, egy kis fújtatóval begyújtott a műhelyben, s mialatt a holt szenek izzásba merültek, megnézte a tehenek lábait, hogy hova kell patkót verni és milyent. Az egyiknek csak a két első lábára kellett, de a másik mindegyik patkóját elrúgta volt a csordában. Este még az egészvágású szekeret is elkészítette apám, hogy reggel minél korábban indulhassunk Mordiczába, mert a szombati iddogálás miatt a sarjúhozás elmaradt ama vasárnapi napról. Másnap csakugyan hazahoztuk a sarjút, de olyan korán, a csordát még a falu végén találtuk, amikor jöttünk hazafelé. Utána a félvágású szekérbe fogta apám a teheneket, és elment velük az erdőre, hogy egy szekér fát hozzon. Mivel Mogyorós-telek felé ment az erdőbe, Annát és engemet is felültetett a szekérre, s elvitt egészen a kaszálóig, ahol mi szépen leszálltunk, és estig megszárítottuk a sarjút. Azt a napot azonban sokáig nem felejtettem el, hanem a különleges emlékezésem keretébe foglaltam. Az első nap volt ugyanis, amikor a nénémmel úgy dolgoztam együtt, hogy messze voltunk a háztól, s nem is volt egész nap senki más velünk.


Herman Ottó: Erdők, rétek, nádasok

Csokonai Vitéz Mihály munkái I-II.

Dr. Pierre Dukan: A Dukan-diéta

Szeley Dezső: Sporthorgász lexikon

Klaus Werner, Hans Weiss: Márkacégek feketekönyve - A multik mesterkedései

Pierre Imberdis-Xavier Perrin: Vallomások, vélemények, válaszok

Maria Treben: Sebek és sérülések

Sütő András: Három dráma

Prohászka Ferenc: Szőlő és bor

Műtárgyakba rejtett élet - Szomolányi-gyűjtemény a Déri Múzeumból

Nemere István: A szabadságharc évszázada

Tóth-Máthé Miklós: Figuránsok

Radnóti Miklós művei

Debreceni bibliográfia-Alapvető irodalom a város ismeretéhez-Dedikált!

Csiffáry Tamás: Isztria-Az Adria gyöngyszeme

Walter Scott: Quentin Durward

Flesch István: A török köztársaság története

Steve Berry: A templomosok öröksége

Borhidi Attila: A Zselic erdei

Keith Baker: Örökség