Bein Károly: A kis bogárgyűjtő

"A bogarak életmódja első sorban azoknak táplálékától függ, mely vagy állati vagy növényi anyagokból áll; az állati táplálékot ismét vagy az élő vagy a holt állatból veheti a bogár. Így a futrinkák és hólyagfarkuak élő rovarokat zsákmányolnak; ezeket a földön, kövek alatt vagy más buvóhelyeken vadászszák és erős rágó szerveikkel megölik; a vízben élő csikbogarak apró halakkal és kétéltüekkel vagy ezeknek petéivel élnek; az apró, félgömb alakú füskaták különböző növényeken mászkálnak, hogy az ártalmas levéltetűket elejtsék. Mások ismét döggel táplálkoznak; ha pl. döglött állat, egér, vakondok, madár stb. fekszik valahol az úton, akkor a temetőbogarak jelennek meg, melyek a tetemet valamely félreeső védett helyre ránczigálják, hol aztán beleeszik magukat, majd petéiket is berakják, hogy a kikelő álczák a dögben bő ellátást találjanak; nemsokára vendégségre érkezik a különböző bogaraknak egész serege, így a dögbogarak, a hólyagfarkuak és még mások, melyek a szétbomló szervezetekben keresik táplálékukat. Így ritkán akadunk szemét-vagy ganéj-rakásra, melynek környezete, belseje és alapja a leggazdagabb bogáréletet ne mutatná. Sajátságos, hogy meglehetős sok apróbb bogárfaj a hangyaboglyákat is választja szállodául; legtöbben csak ideiglenesen tartózkodnak ott, némelyek pedig, mint pl. a bunkós bogarak, állandóan telepednek le és a jámbor hangyákkal eltartatják magukat. Végre a bogaraknak még egyik - életmódra rendkivül érdekes - faja emlitendő: a barlangbogarak, melyek némely barlangban, különösen a Karst-hegységben találtatnak, melyek soha sem látnak napvilágot és ezért a szemnek teljes hiányában vannak."