Móczár László: Rovarkalauz

"A rovarok pontosabb felismeréséhez azonban nem elegendő csak a test szelvényezett felépítését, ízekből álló csápjait, a kifejlett rovar 3 pár lábát ismernünk. A sok ezer faj megkülönböztetésére a szakemberek általában rendenként más és más testrészek alakját, nagyságát, színét, jelenlétét vagy annak hiányát stb. veszik figyelembe. A Rovarkalauzban csupán a legszükségesebb jellegekkel ismerkedünk meg.  Ha egy szitakötő vagy légy fejét közelebbről megnézzük, azon kétoldalt 1-1 hatalmas összetett szemet látunk. Nagyítóval vizsgálva a szem felületét, azon méhlépszerű, hatszögletes, apró és domború szemecskéket fedezhetünk fel, amelyek a fejben, a látás központjában lévő látóidegen kúpszerűen végződnek. Az egyes szemecskék száma átlagosan 2500, de lehet akár 30 000 is. Mindegyikük a környezetnek csak a szemecske tengelyébe eső és az egyes belső szemlencséken át vetített képét közvetíti az agyba. A rovarok látása emiatt mozaikszerű, tehát nem látnak olyan élesen, mint az ember, viszont látóterük a 200'-ot is meghaladja, és a mozgásokra hozzánk képest tízszer gyorsabban reagálnak. Az emberi szemhez hasonlóan az összetett szemek is a színkép három összetevőjére a legérzékenyebbek, de amíg mi a kékesibolya, a sárgászöld és a piros színeket érzékeljük a legjobban, addig pl. a dolgozó háziméh az ibolyántúli (ultraibolya), ibolya és zöld színekre a legérzékenyebb. A hosszúhullámú piros színt a háziméh tehát nem látja, ehelyett az emberi szemmel nem érzékelhető ibolyántúli sugarakat színként különbözteti meg. Az összetett szem (továbbiakban szem) ritkán foglalja el a fej legnagyobb részét. Sokszor a szárnyas rovarok fejtetőjén vagy homlokán (szemek között) általában 1-3 világos félgömböcske csillogását is láthatjuk. Ezeket egyszerű szemeknek vagy pontszemeknek mondjuk, bár a képlátáshoz semmi közük sincs, csupán a látást serkentik oly módon, hogy a fényerősséget (világosság mértékét) továbbítják a látást szabályozó agydúcrészekbe."