Méliusz Antikvárium Antik könyvek, használt könyvek, régikönyvek

A csodálatos fa - Fülöp-szigeti mesék

Budapest, 1981. Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó, 227 oldal, szövegközti rajzokkal illusztrálva, kiadói egészvászon-kötésben, a papírborító szélén kisebb szakadások, egyébként jó állapotban.

Kiadó:
Móra Ferenc
Kiadás éve:
1981
Kiadás helye:
Budapest
Kötés típus:
egészvászon
Terjedelem:
227
Nyelv:
magyar
Méret:
21.5x29cm
Állapot:
Súly:
759 g
3690 Ft


"Aztán Kaptán isten vett két marékra való agyagot a folyó fenekéről. Emberi alakokat formált belőle, és mint korábban, most is betette őket a kemencébe. Attól tartva, hogy túlságosan megégeti őket, hát egy kicsit korábban kiszedte a kemencéből, mint ahogy kellett volna. Ezek lettek a fehér emberek ősei.
Ezután vett két marék vörös agyagot az Abulug folyó torkolatából, embert formált belőlük, és a kemencébe tette. Amikor kivette őket, látta, hogy túlságosan vörösre sikerültek. Ettől az emberpártól származnak a rézbőrűek.
Ezek után Kaptán másfajta agyagot is kipróbált még. Vett két marék agyagot a hegy tetejéről, s embert formált belőle. Most nyers fát használt a kiégetésükre. Ahogy kivette az emberpárt, hát látta, hogy ezek meg sárgásra sikerültek. Tőlük származik a sárga faj.
Kaptán isten a négy próbálkozás közül egyikkel sem volt egészen elégedett. Elment hát Bathalahoz, hogy elpanaszolja neki sikertelenségét. Bathala jót nevetett rajta, aztán elmondta neki, mitévő legyen, és visszaküldte a földre.
Ahogy Kaptán visszatért, vett két marék agyagot a földekről, kevert hozzá egy keveset az óceán fenekéről vett agyagból, emberpárt gyúrt belőlük, és a kemencébe tette. Amikor kivette őket, szép barna színük volt, éppen a kedvére való. Ezektől származnak a fülöp-szigetiek.
Ezután Kaptán fogta az ötféle színű emberpárt, és letette őket a világ különböző pontjain.
Amikor Maguayen megtudta, hogy a földnek már vannak lakói, arra kérte Bathala főistent, hogy az ő vízi birodalmát is benépesíthesse. Bathala beleegyezett, és tanáccsal is ellátta, hogyan hozhat létre különféle teremtményeket.
Maguayen is elvonult hát Kaptán kemencéjéhez, de nem ügyelt eléggé Bathala tanácsaira. Fogott két marék agyagot, alakokat formált belőle, és a kemencébe tette. Amikor kivette őket, látta, hogy emberek helyett majmokat teremtett. Nem tetszettek neki, hát elhajította őket. A közeli fák közé huppantak, és azóta is ott élnek.
Maguayen újabb és újabb különböző formájú és nagyságú alakokat formált az agyagból. Kiégette őket, de műid szétdobálta. Amelyek a tengerbe hullottak, azokból lettek a halak és más víziállatok, amelyek meg a szárazföldre, azokból lettek az erdei vadak, amelyek pedig a folyók és vizek partjára estek, azokból lettek a hüllők, mint például a krokodil vagy a béka.
A kemence, amit a két istenség használt, még ma is ott áll Penyablanca városka közelében levő Cagayan völgyben. Callao-barlangnak hívják."


Rónay György: A klasszicizmus

Eckhardt Sándor: Magyar-Francia szótára

Robin Kerrod: Velünk élő állatok

Dr. Zuckerkandl Ottó: A sebészeti műtéttan alapvonalai

Végh Antal: Nyugati utakon

John Galsworthy: Meghalni a szerelemért

Képes történelem-Varga Domokos-Csaba József: Vér és arany-Magyarország 1849-1914 között

A honvédelem négy éve 1990-1994

Fekete István: Hajnal Badányban - 1. kiadás!

Studinka László: Egy marék vadászemlék

Eötvös Károly: A Nazarénusok

Dale Carnegie: Sikerkalauz 3.

Fábián Janka: A német lány

Slatin Rudolf: Tűzzel-vassal a Szudánban I-II. 1896.

Krsna Az Istenség Legfelsőbb Személyisége

Fekete István: Csi - 1942.

Herman Ottó: A magyar halászat könyve I-II. - Egybekötve - Reprint

Van Eyck festői életműve

Chevy Stevens: Nincs menekvés

William Thackeray: Vanity Fair