A magyar festészet mesterei - Benczúr Gyula

"Benczúr Gyula családja támogatásával került az akadémiára, miután meggyőző bizonyságát adta tehetségének. Apja mindenben támogatta, sőt az egész család a fiú mellett állt, biztonságos hátteret nyújtva a művészi pályához. A család a Felföld kulturális, kereskedelmi és pénzügyi központjaként működő Kassán élt, ahol a régi nemességgel büszkélkedő Benczúrok a sárosi intelligencia felső rétegéből városlakóvá vált polgárság kiváló tagjai voltak. E réteg elévülhetetlen érdeme, hogy a század magyar művészetének több nagy egyéniségét adta, gondoljunk arra, hány festőnk jött innen. A sort id. Markó Károly kezdte, majd Szinyei Merse Pál, később Mednyánszky László tűnt ki, körülöttük számos kismesterrel. Mivel a régió polgárosodó közönsége hajlandó volt áldozni a művészetre, az itteni - diplomás - alkotók képesek voltak megélni munkájukból, atelierjüket számos tanítvány látogatta, biztosítva a művészeti élet folyamatosságát. Benczúr első mesterei 1860-1861-ben a Klimkovics fivérek voltak, Béla Bécsben, a híres biedermeier festő, F.G. Waldmüller tanítványa, Ferenc pedig Marastoni Jakab rajziskolájának növendéke volt Pesten, majd Párizsban működött. Klimkovicsék oktatásának színvonalát megítélhetjük Benczúr fennmaradt korai kassai portréiból. Szinte képről képre érzékelhető növendékük fejlődése, ahogyan a természet egyszerű leképezésétől a mind festőibb megoldások felé haladt. Ecsetkezelése ekkor konvencionálisan sima, őrizve a biedermeier emlékét, de formaképzésében már ekkor felismerhető az a korpulens kerekdedség, amely mindvégig jellemzi műveit, valamint a később kibontakozó, legendás színérzéke is. E korszakának egyik csúcspontja az 1861-es Önarcképe, amely 17 évesen, Bajorföldre indulása előtt mutatja az ifjút."