Méliusz Antikvárium Antik könyvek, használt könyvek, régikönyvek

Balogh István: Hajdúság

Budapest, 1969. Gondolat Kiadó, 297 oldal, fekete-fehér képekkel, kiadói félvászon-kötés, a védőborító szélén kisebb szakadások, könyvtári, egyébként jó állapotban.

Kiadó:
Gondolat
Kiadás éve:
1969
Kiadás helye:
Budapest
Nyomda:
Alföldi
Kötés típus:
egészvászon
Terjedelem:
297
Nyelv:
magyar
Méret:
11x19 cm
Állapot:
Súly:
280 g


"Amióta a répát is termeszteni kezdték, ennek betakarítása okozta a legtöbb gondot. A kötött talajú helyeken, a nagyobb gazdák már az első világháború után rátértek a termesztésre, de inkább takarmányozás céljából és kevésbé ipari növényként. Munkaigényessége miatt szinte kizárólag részesekkel munkáltatták. A gazda az ősszel megtrágyázott és leszántott földbe március végén géppel sorba vetette a répát. A vetés után a földet minden esetben meghengerezte. Első kapálásnál a kapás csak a sor közét csapkodta meg, amikor a növény három-négy levelesre fejlődött, megkezdte az egyelést. Ez volt a répa legnehezebb munkája. Az egyelő sorról sorra haladt, guggolva vagy térden csúszva, és kis kézi kaparóval kivágta a felesleges szálakat, minden 15—16 cm-re hagyott egy-egy répatövet.
A répaegyelést szinte kizárólag nők, főleg fiatal lányok végezték. Különösen ügyesek voltak a hajdúböszörményi és a hajdúnánási lányok, de a legügyesebb egyelő sem tudott hajnaltól estig 100—120 ölnél többet elvégezni. A második kapálás már lényegesen könnyebb munka, ezt már rendes kapával végezték.
A répatermesztés meghonosodásának igen jelentős következményei voltak. Ugyanis a tengeri első és második kapálása közötti két-három hétben a legkeservesebb munkanélküli tavaszi időben adott keresetet az itteni szegénységnek. Akik otthon nem találtak munkát, a távolabbi uradalmakba is elmentek.
A répa ásására a tengeritörés után került sor. Ha nagyon esős volt az ősz, néha november elejéig is eltartott. Kemény és igen piszkos munka, ami sok fagyoskodással is jár. A férfiak ásózták és csomóba dobálták a leveles répát, a nők súlyos fejezőkéssel levéllel együtt lecsapták a koronáját is, a kés hegyével a sarat lekaparták a gyökérről, és a megtisztított répát kupacba dobálták össze. Éjjelre fagy ellen a kupacot a levágott levéllel takarták be. A takarmánynak hagyott répát a gazdák a tanya mellett méter magasságnyi, hosszú prizmákba rakták össze, a prizmát szalmával vastagon behintve, földdel betakarták. Kisebb gazdák az udvar hátulján földbe ásott veremben tartották az egy-két szekérnyi répájukat."


Bölcseletek (latin-magyar)

Kedvenc receptjeim-Szárnyasok

Végh Antal: Nyugati utakon

Forisek Péter: A Római Birodalom képes története

Reader's Digest - A természet titokzatos világa

Szili Sándor-Szvák Gyula: A középkori orosz történelem forrásai

Márai Sándor: Napló 1976-1983

Péczely Lajos: Közép-Ázsia-'Aki erre jár, nem tér vissza'

Magyarország állatvilága-Móczár Miklós: Karcsúméhek

Horváth József: Szabadkai és palicsi képes levelezőlapok története 1898-1945

dr. Baranyi Béla szerk.: Sáránd - Fejezetek a település múltjából és jelenéből

Kurucz Gyula: Szeretek , tehát voltam

Jackie Silberg: Baba-móka

Leonard Goldberg: Jégbe zárva

Gyimesi György: A Meru lankáin, vadászélmények

Peter Hein: A klinika II.

Budapest anno és most - Budapest then & now

Móra Ferenc:A fele sem tudomány-Utazás a földalatt

P. Szalay Emőke: A debreceni kerámia

Dr. Mágocsy-Dietz Sándor: A növények táplálkozása-Tekintettel a gazdasági növényekre