Cserszilvásy Ákos: A vadászat mestere

"Tehát legelsőbben is tudnia kell a vadászat alpháját, azon általános és elemi szabályokat, melyek szigorú megtartása őt megbízható vadászszá avatja. Ez okból szóljunk legelsőben apuskáról, s a vele való bánásmódról.
A vadászatnak az ad magasabb értéket, s az emeli ki a közönségesebb kézműves «mesterség» alantibb fogalmából s avatja nemesebb szenvedély tárgyává, hogy vannak gyakorlatában titkok, melyek miatt soha a mesterség gépies tökélyét benne elérni nem lehet. Nem is említve a lövésbeni gépies tökély elérhetlenségét, magában a külön lőfegyverek természetében, a mi szinte hihetlennek látszik, oly titkok vannak, melyek legalább még eddig, számtani pontossággal meg nem határozvák. Ugyanis: azonegy mesterkézből, hasonló anyagból, hasonló alakban készült egyik fegyver igen jól hord, a másik már kevésbbé, és ennek okát puszta szemmel, gyakran még a kézműves sem ismeri föl. Ismerünk durva vascsöves puskákat, egyszerű munkával, melyek a legdrágább, leggondosabb készületü drót, s damaszkcsöveket megszégyenítik. A mi tehát a fegyver választását illeti, e részben lehet ugyan némi elveket fölállítani, de mindig legbizonyosabb marad azt gyakorlatilag megpróbálni. A boltban csak következőkre kell figyelemmel lenni: alkalmas-e az illetőnek a puska fogása; elég erős-e a töltés kamarája, illetőleg a cső fara, továbbá az ágy szerszáma, minek egyik jele a sárkány szépen csengő hetyegése stb. A puska erejét a próbán látjuk, ha t. i. bizonyos távolban sem igen sűrűn, sem igen szétszórtan, s mélyen beviszi a sörétet a táblába."