Debrecen története 1919-1944. 4.kötet

" Az agrárius törekvéseket hangzatos jelszóba sűrítő püspök egységet hirdetett a „földműves társadalomban, osztó igazságot minden nemzetgazdasági ágazat érdekében". Az agrártársadalom tagozódását figyelmen kívül hagyó, egységet hirdető jelszó illuzórikus jellege ellenére az adott történelmi helyzetben politikai mozgósítóerővel bírt.
A püspök által kezdeményezett, szervezett fellépés nyitányát 1933. november 15-re Debrecenbe meghirdetett tiszántúli gazdagyűlés képezte volna, ahol Baltazár Dezső az előkészítő bizottság nevében kívánta bejelenteni a „Független Földmívelő Szövetség" megalakítását. A püspök szubjektív jó szándéka ellenére a szövetség általánosság síkján mozgó követelései az agrártársadalom többségét alkotó parasztságot nem elégítették ki. A parasztság aktivizálódó birtokos rétegei ez idő tájt már nyíltan vállalva az ellenzékiség kockázatát, a kisgazdapárt mögött sorakoztak fel. Bajcsy-Zsilinszky Endre Baltazár Dezsőhöz intézett levelében nyíltan is elítélte a szövetséget, mert az minden agrárréteget a nagybirtokostól a nincstelen mezőgazdasági munkásokig egy táborba szándékozott tömöríteni, s ezzel a nagybirtokosokat támogatta. Bajcsy-Zsilinszky azt is kifogásolta, hogy a tervezett szövetség nem tűzte napirendre a nagybirtok felosztását.
Ennek ellenére a Baltazár kezdeményezte érdekvédelmi szervezet a döntően református vallású országrészen az uralkodó kormánypolitika potenciális ellenzéki tömörülésévé válhatott volna. Felismerték ezt az uralkodó körök helyi képviselői is, ezért hatalmukat, befolyásukat latba vetve felléptek a szövetség megalakítása ellen. Arra hivatkoztak, hogy az agrártársadalomnak már van érdekképviselete, ti. a mezőgazdasági kamarák intézménye. A gazdasági válság teremtette feszült helyzetben aggályosnak tekintették a püspök által szorgalmazott agráralakulat létrehozását, és a november közepére Debrecenbe tervezett tiszántúli gazdagyűlés megtartását a belügyminiszter betiltotta. A falvakban pedig preventív intézkedéseket foganatosítottak a csendőrség alakulatai a Debrecenbe készülő parasztok utazásának megakadályozására.
Baltazárt szoros családi kötelékek fűzték a Vásáry családhoz. Veje Vásáry József, aki István polgármester bátyja mellett a helyi, olykor pedig az országos politikai élet sokat szereplő, véleményének hangot adó, dinamikus egyénisége volt. A város egyik legnagyobb bérlője a felsőház, a Gazdasági Egyesület alelnöke, számos gazda-érdekvédelmi szervezet tagja, vezetője. Hirtelen haragú, a durvaságig goromba egyéniség lehetett, amely különösen később a kiélezett várospolitikai küzdelmek idején sokat ártott a Vásáry család tekintélyének."