Méliusz Antikvárium Antik könyvek, használt könyvek, régikönyvek

Fekete István: Kittenberger Kálmán élete

Budapest, 1982. Móra Ferenc Könyvkiadó, 278 oldal, kiadói, karton-kötésben, jó állapotban.

Kiadó:
Móra
Kiadás éve:
1982
Kiadás helye:
Budapest
Nyomda:
Athenaeum
Kötés típus:
karton
Terjedelem:
441
Nyelv:
magyar
Méret:
12x21cm
Állapot:
Súly:
233 g
990 Ft


 Az oroszlán egyébként az elefánt, a kinőtt rinocérosz és talán a víziló kivételével minden vadat megtámad, bár a kafferbikával való harcban néha maga is a porondon marad, és a zsiráf is rúgott már át a békésebb vadász mezökre oroszlánt. Ezeket a kolosszusokat azonban rendszerint többedmagával támadja meg, és végez is velük. Az ilyen támadásra azonban ritkán került sor, hiszen abban a mérhetetlen vadbőségben, ami Kittenberger vadászatainak idején Közép- és Kelet-Afrikában volt, a nagymacskák mindenütt terített asztalt találtak, és nem mérkőzni, nem sportolni akartak, hanem – enni. Ez a vadbőség ma már elképzelhetetlen. Ő még látott elefántcsordát, amelyet óvatosan hatszáz darabra becsült, de ugyanezt a csordát egy másik kutatóvadász kb. hétszáz darabra becsülte. A sztyeppek vadja állandó mozgásban van, de vannak időszakok, amikor a víz hiánya vagy a legelő kiégése hosszú vándorlásra kényszeríti. Ez a vonulás néha napig tart. Kittenberger szokott óvatosságával nem mond számot, csak annyit, hogy a vonuló kérődzők száma sok-sok ezerre tehető. A kérődzőket természetesen követik a nagymacskák is, hiszen a végtelen csordák viszik a „húst”, s ez némileg hasonlít a madarak észak-déli vonulására, ahol a békés madárseregeket mindenütt követik a ragadozók is. Kittenberger szerint a ragadozó madarak megmozdulása nemcsak életük fenntartását célozza, hanem egyúttal végrehajtják a természetes kiválogatást is, hiszen a nagy útban a gyengék fáradnak el először, és a betegek állnak ki a sorból, amelyek azután menthetetlenül a ragadozók konyhájára kerülnek. Hogy azután járványok idején a ragadozók működése s a dögevők hullaeltakarítása milyen hasznos egészségügyi tevékenységgé válik, arról nem is kell beszélni. Ugyanezt teszik az oroszlánok is azzal az érdekes kivétellel, hogy a marhapestisben elhullott kafferbivaly teteméhez az általános megfigyelés szerint még a hiénák sem nyúlnak hozzá – amelyek pedig mindent megesznek - , nemhogy az oroszlán, amely a régi hiedelemmel ellentétben, nagyon szívesen jár a dögre.


Bölcseletek (latin-magyar)

Kedvenc receptjeim-Szárnyasok

Végh Antal: Nyugati utakon

Forisek Péter: A Római Birodalom képes története

Reader's Digest - A természet titokzatos világa

Szili Sándor-Szvák Gyula: A középkori orosz történelem forrásai

Márai Sándor: Napló 1976-1983

Péczely Lajos: Közép-Ázsia-'Aki erre jár, nem tér vissza'

Magyarország állatvilága-Móczár Miklós: Karcsúméhek

Horváth József: Szabadkai és palicsi képes levelezőlapok története 1898-1945

dr. Baranyi Béla szerk.: Sáránd - Fejezetek a település múltjából és jelenéből

Kurucz Gyula: Szeretek , tehát voltam

Jackie Silberg: Baba-móka

Leonard Goldberg: Jégbe zárva

Gyimesi György: A Meru lankáin, vadászélmények

Peter Hein: A klinika II.

Budapest anno és most - Budapest then & now

Móra Ferenc:A fele sem tudomány-Utazás a földalatt

P. Szalay Emőke: A debreceni kerámia

Dr. Mágocsy-Dietz Sándor: A növények táplálkozása-Tekintettel a gazdasági növényekre