Méliusz Antikvárium Antik könyvek, használt könyvek, régikönyvek

Felszeghy Ferenc - Reé László: A magyar tüzér - A magyar tüzérség története

Hellebronth Antal előszavával

Budapest, (1939), Reé László Könyvkiadó-és Terjesztő Vállalat, 483+17+51+70+159 oldal, szövegközti képekkel illusztrálva, kiadói aranyozott, dombornyomású vászonkötésben, a gerince kopottas, egyébként jó példány.

Kiadó:
Reé László Könyvkiadó-és Terjesztő Válalat
Kiadás éve:
1939
Kiadás helye:
Budapest
Nyomda:
Merkantil
Kötés típus:
egészvászon
Terjedelem:
780
Nyelv:
magyar
Méret:
24x31cm
Állapot:
Súly:
2241 g
24900 Ft


"1916 augusztus 27-én az oláhok hadat üzentek. A külföldi szakirodalom egy része ezért Tisza István miniszterelnök, sőt az egész magyarság makacsságát okolja. Ma már tudjuk, hogy a hivatalos bécsi körök egyrésze komolyan foglalkozott azzal a gondolattal, hogy az oláhok semlegességéért Erdéllyel fizessen. Hogyan fogadta volna ezt a testére folyó alkút a magyarság! Nem hallgatták meg a magyar miniszterelnököt a háború megüzenésekor. Az oláh hadüzenet előtt sem hallgatták volna meg, ha egy körülmény nem kényszerítette volna rá a hivatalos köröket: Erdély odaígérése esetén számolniok kellett az egész magyarság elvesztésével. A háború szerencsétlen befejeződése után, mikor hazánk ezeréves testéből nemcsak Erdélyt tépték ki, újra feltámadhatott ez a gondolat, de most már szemrehányás alakjában: ha akkor Magyarország nem helyezkedik a területi sérthetetlenség "rideg" álláspontjára - mondják -, akkor Oláhország legrosszabb esetben semleges marad és talán megnyerhettük volna a háborút. Az így gondolkozók három dolgot kihagynak a számításból. Nem akadt volna sem akkor, sem ma magyar ember, aki, ha mindjárt a biztos győzelemért is nem Erdélyt, de akár csak egy talpalatnyi szent magyar földet is, árúba bocsátott volna. Letiportak. Meggyaláztak. Elrabolták nemcsak Erdélyt, hanem Észak-, Dél- és Nyugat Magyarországot is. Elrabolták, - de nem adtuk oda. A magyar, sajnos, túl becsületes volt mindig ahhoz, hogy "ügyes" külpolitikát folytathatott volna. Ha a bajban odaígérte volna Erdélyt, most hogyan küzdhetne érte? Győzni Erdély nélkül? Ilyen győzelem nekünk nem kellett sem akkor, sem most. Vegyenek el bár mindent tőlünk, egyet nem vehetnek el: azt a hitünket, hogy felvirrad még az igazság napja és becsületes, igaz úton - nem pedig hitszegéssel - visszaszerezhetünk mindent. A másik, amit kihagytak a számításból: az oláh erő. Ezt túlbecsülték. Ahol olyan nagy erők vívták élet-halál harcukat, ott az oláh sereg - mely Erdély megszállására indult csupán és nem Erdélyért való harcba - nem lehetett döntő."


Pogány Frigyes: Párizs

Erődi Béla: A fáraók országában.

Vay Sándor Gróf: Régi nemes urak és úrasszonyok

gépszerkezetek méretezési zsebkönyve

Virginia Woolf: Az évek

Francois Truffaut: Hitchcock

Bob Woodward: A támadás terve

A francia irodalom a huszadik században I-II.

Erdély legszebb túraútvonalai - Túrázók nagykönyve

Rodolfo: Bűvészkönyv

John Glatt: A monacói uralkodóház

Szalacsi Rácz Imre: Tékozló fiú

Luigi Ceragioli: Alakformáló torna

Kismamák nagykönyve a fogantatástól 3 éves korig

Tompa Károly(szerk.): Erdőgazdasági alapismeretek

Dr. Oláh Andor: A természet patikája

Mi a politika? Bevezetés a politika világába

Zsigray Julianna: Tékozló élet-Reményi Ede életregénye

Szenczi-Szobotka-Katona: Az angol irodalom története

Tóth Gy. László: Törésvonalak