Budapest, 1986. Gondolat Kiadó, 240 oldal, színes illusztrációkkal végig, kiadói papírborítóban, jó állapotban.
TROMBITAVIRÁGFÉLÉK Bignoniaceae
Szivarfa (Catalpa bignonioides) (P) A téli kopasz fákon feltűnő, hosszú csüngő termései, a „szivarok" vékony, hártyás szárnyú magvak tömegét rejtik; a tok - megtört végén meggyújtva - szivarkaszerűen ég el („bakaszivar"). Észak-Amerika keleti részéről származó nagy, visszahajló ágazatú, terebélyes koronájú fa (6). Törzse (2) bordás, pikkelyesen hámló, világosbarna. Vesszői erőteljesek, a vadgesztenyéhez hasonlóan nagy levélalap-nyomúak (I). Levelei szív alakúak, szíves vállúak, hegyes csúcsúak (4). Virágzása az egyik legkésőbbi a fák között: június vége, július eleje. A császárfáéhoz (226. o.) hasonló alakú, rózsával, lilával, sárgával tarkázott illatos virágai (5) a látogatókhoz közel rokon „trombitavirágfélékre" jellemzően összenőtt pártacsőből és széthajló cimpákból állnak. A vékony, kezdetben zöld tokok őszre megbámulnak, a tél során felpattannak (3), és sok száz, hosszúkás, hártyás szárnyú repítőszőrös magot (7) engednek a szél útjára. A még csukott vagy már üres féltokok egész tavaszig díszítik a fát. Utcasorfának is ültetik. Nedves, üde talajokon, víz mellett visszatükröződő fehér virágköntösében különösen szép látvány."