Gerald Durell - Lee Durrell: Az amatőr természetbúvár

Gyümölcsös

Sok állatot lehetne felsorolni, amelyik nem veti meg a gyümölcsöskertek termését. Az alma- és szilvafákon fölfedezhetjük a szárnyávaf sátrat formázó gyűrűsszövőt, az almán az apró almamolyt, amely hernyó korában almát fogyaszt, majd a fa kérgének keskeny repedéseiben bábozódik be. A gyümölcsbokrok más fajokat vonzanak, köztük a csinos, tarka köszméte-araszolót - ennek lárvája, a kedves araszolóher-nyók egyike, ribiszke- és egresbokrok levelein él.
Amikor a gyümölcs megérik, lehull, felreped és erjedni kezd, nagy lakomát csapnak belőle a darazsak, a méhek és a különböző legyek. A sünök különös előszeretettel fogyasztják az erjedésnek indult almát és szőlőt. Görögországban és Angliában megfigyeltem almától és szőlőtől berúgott sünöket. Kóvályogtak jobbra-balra, harsányan kötekedtek, ölre is mentek egymással, belebotlottak mindenbe, ami az út-ukba került, egyszóval ugyanolyan alpári módon viselkedtek, ahogy többnyire a részeg emberek szoktak. Almás-, körtés- és cseresznyéskertekben, különösen azokban, amelyeket élősövény vesz körül, erdei egerek kószálnak, mert felkeltik érdeklődésüket a lehullott gyümölcsökből lakmározó rovarok. A gyümölcs és ami vele jár, a sokféle rágcsáló odacsalogatja a borzokat, rókákat, menyéteket, hermelineket. Amikor az alma, a cseresznye, a körte virágba borul, csapatostul jönnek a madarak is, miután gazdag zsákmányt ígérő, változatos rovarvilág gyűlik az édes illatot árasztó, finom sziromfelhők köré. Számos madárfaj fekete és piros ribiszkét, egrest, málnát eszik. Az Egyesült Allamokban, Észak-Carolina államban egyszer még amerikai mocsári teknősöket is láttam, amint (a farmer bosszúságára) az eperágyakon cammogva gyümölccsel tömték a fejüket, Görögországban pedig rókákat, amint mohón habzsolták az alacsony tőkékről a szőlőt.